Állítólag 1990-ben nem tartották aggályosnak a bankok, hogy a kormány beavatkozott polgári jogi szerződésekbe, bár annak idején ezt a bankok oldalán tette. Lássuk mi is történt 1990-ben, és miért nem ágáltak a bankok az akkori jogszabály által előírt szerződésmódosítás…

Többen kérdezték tőlünk, hogy mikor írunk a holokauszttagadás büntetendőségét kodifikáló Btk.-módosításról. Egyelőre biztosan nem, és ennek egyszerű oka van: már többször érintettük a kérdést különböző bejegyzésekben (itt, itt és itt), és egy kicsit meguntuk a…

Ünnepi hangulatban ébredtem ma. Gondoltam utánanézek annak, hogy mióta ünnep március 15-e. Érdekes tényekre akadtam. Először is a jogszabályok szerint az 1848-ra emlékezés sokáig egyet jelentett az 1848. április 11-én elfogadott ún. áprilisi törvények ünneplésével: 1898.…

Valaha volt egy olyan tervem, hogy végigveszem a pártok választási programjait, és az abban olvasható büntetőpolitikai elképzeléseket szakmai szempontból megpróbálom elemezni. Sajnos a programokból sok mindent meg lehet tudni, de azt biztosan nem, hogy milyen büntetőpolitikát…

Korábbi postban elemezgettem a Pp. 41. § (6) bekezdését célszerűségi/fogyasztóvédelmi szempontból. Most az Alkotmánybíróság is elemezte alkotmányossági szempontból a 808/B/2009. AB határozatban, és csont nélkül elutasította az indítványokat. Az indítványozók szerint…

Történt itt a múlt héten egy és más a mindig izgalmas jogi kérdéseket feszegető Magyar Gárda ügyeiben, ezért aztán megpróbáljuk egy kicsit tisztázni a dolog jogi hátterét. Azt előrebocsátom, hogy igen kevés, mondhatni semmilyen írásos dokumentummal nem rendelkezem, tehát ami…

Nem vert fel valami nagy port a közbeszédben, pedig nem egészen érdektelen téma: várhatóan holnap (06.29.) kerül sor a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazására. Annyiban egyébként érthető az…

 Josh: What do you say about a government that goes out of its way to protect even citizens that try to destroy it?  Toby: God bless America.  Érdekes elemzés jelent meg a Sárdobáló blogon, az írás apropóját feltehetőleg a holokauszttagadás büntethetősége kapcsán…

Az első részben a Bajnai-csomag szociális intézményekre és a társadalombiztosítási rendszerre vonatkozó intézkedéseinek alkotmányosságánál figyelmbe vehető általános alapok kerültek bemutatásra. Ebben a részben szó lesz a táppénzt és a gyedet (gyermekgondozási díj)…

Nehéz megjósolni azt, hogy mi lesz a sorsa alkotmányossági szempontból a Bajnai-csomagként ismertté vált politikai nyilatkozatban foglalt, szociális biztonságot érintő intézkedéseknek. Ennek oka legfőképpen az, hogy a Bajnai-csomag jelen állapotában igen képlékeny, felelősen…

Már a blog indítása óta tervezzük Vajnai Attila szomorú történetének részletes feldolgozását, de úgy döntöttünk, hogy megvárjuk a Legfelsőbb Bíróság végső döntését. Az összes létező magyar és nemzetközi bírói fórumot megjárt ügyet nem könnyű követni, de megéri…

Újabb Sólyom-jelölt vérzett el: az Országgyűlés nem választotta meg Havasiné Orbán Máriát a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Jó ideje tart már a kötélhúzás az elnök és az Országgyűlés (a parlamenti pártok) között: az elnök rendre nem konzultál a pártokkal, mielőtt…

A gazdasági válság miatt újra megszorítások lesznek, és a Kormány nem akarja kifizetni a 13. havi juttatásokat a közszférában dolgozók és a nyugdíjasok számára. A hírek ellentmondásosak: nem világos, hogy pontosan milyen lépésekre gondol a Kormány (és személy szerint a…

Az OÉT-tal kapcsolatos 1204/A/2006. AB határozatot Kobayashi elemzi a blogján, én itt az érdemi kérdésbe nem is mennék bele (kell-e az OÉT egyetértése ahhoz a bizonyos rendelethez), mert szerintem egyértelmű, egyetértek azzal, hogy nem kell. Azt is adottnak veszem, pont a határozat,…

Érdekes és tanulságos a T/5657. számú törvényjavaslat eddig és eljövendő hányattatásainak története, és hát egy igencsak kellemetlen lyukra világítana rá az Abtv. (az alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény) rendszerében, ha egy történet világítani tudna.…

Gyakorlatilag már nincs is hírértéke annak, hogy az Alkotmány által előírt 11 tagnál kisebb létszámmal, jelenleg 9 taggal működik az Alkotmánybíróság. Nem először történik ez így, és valószínűleg nem kell hosszan magyarázni, hogy - a nyilvánvaló munkaszervezési…