Még egyszer a három csapásról
Ahogy ígérték, benyújtásra került a Btk.-módosítás, ami az én várakozásaimhoz képest meglepően visszafogott. Ugyanis arra számítottam, hogy a tavalyi próbálkozáshoz hasonlóan minden szigorítást célzó módosítást belepakolnak a törvénybe, ehhez képest a büntetéskiszabási szabályokat kizárólag a középmérték újbóli bevezetése és a három csapás kodifikálása érinti. Mielőtt nekilátnánk az elemzésnek, mosolyogjunk egyet azon, hogyan határolódnak el szolidan az általuk kreált kevéssé jól sikerült kifejezéstől:
Ilyen büntetőpolitikai intézkedés az Egyesült Államok több tagállamában, vagy a szomszédos Szlovákiában már bevezetett, Magyarországon „Három csapás” néven ismertté vált törvény, amelyet több százezer állampolgár aláírásával is támogatott.
A javaslat a Btk. 97. és 97/A. §-aiban nyúl hozzá az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekhez, így a definíció és az Általános Részben más helyeken elszórt részletszabályok ugyanazok maradnak, mint a hatályos törvényben. A koncepció az lehetett, hogy a különös/többszörös visszaesőkre és az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó büntetéskiszabási szabályokat teljesen elkülönítsék, ami kétségkívül tetszetősebb megoldás, mint a mostani. Ennek megfelelően a büntetés enyhítésének és az alternatív szankciók alkalmazásának kizárása áthelyezésre került egy paragrafussal arrébb, de a szabályok nem változtak.
Három téren módosul a hatályos szabályozás. Először is a büntetési tétel felső határát a kétszeresére kell emelni, a különös és többszörös visszaesőknél előírt feles emelés helyett. A második lényeges változás a jelenlegi 97/A. § teljes eltüntetése. Ennek a kettőnek együtt az eredménye az, hogy a büntetés kiszabására jóval tágabb tételkeret áll majd a bíró rendelkezésére, ami nem feltétlen fogja szolgálni a büntetések szigorítását. Ugyanis hiába írják elő a középmérték figyelembe vételét, a büntetések jellemzően a tételkeret alsó felében kerülnek kiszabásra, és ebben nem is várható komolyabb változás. Elég megnézni a korábbi gyakorlatot, akkor kétségkívül érezhető volt némi szigorodás, de ez nem években volt mérhető. Így ha valóban a súlyosabb büntetés a cél, az alsó határ emelésének elhagyása viszonylag nagy hibának tűnik.
A harmadik jelentősebbnek mondható változás, hogy belekerül a törvénybe az, ami az egész kiindulópontja volt: kötelező az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása abban az esetben, ha a megemelt tételkeret a húsz évet meghaladná, vagy ha az újabb bűncselekményre életfogytot is lehet adni. Ez már a korábbi javaslatban is így volt, a véleményem nem változott: az előbbi lehetetlen, az utóbbi alkotmányellenes.
De vannak ennél érdekesebb módosítási javaslatok is. A Különös Részben két tényállás módosítását tervezik. Az egyik a közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknál a pedagógusok fokozottabb büntetőjogi védelme, ez nyilván nem fog különösebben jót tenni a sokat emlegetett belső arányosságnak, de ha a politika azt gondolja, hogy ez neki fontos, ez lesz, itt jogi érvek nem nagyon vannak.
Ellenben a hatályos 269/C. § helyébe lépő szöveggel feladták a leckét a köztársasági elnöknek, aki a holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tévő módosítást gond nélkül aláírta. Érdeklődéssel várom, hogy ezzel mit fog kezdeni:
A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://legaleagles.blog.hu/api/trackback/id/tr822010845
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: A holokauszttagadás tilalmának kiterjesztéséről 2010.05.25. 16:28:16
Nem kívánok állástfoglalni abban a kérdésben, hogy a holokauszttagadás büntethetősége jó vagy rossz közpolitikai döntés volt. Komoly érvek szólnak ellene, de értelmesen lehet mellette is érvelni.Lázár János, Kósa Lajos, Balsai István és Rubovszky Györg...
Trackback: A három csapás törvénymódosításról 2010.05.17. 23:37:11
Az imént értesültem a Legal Eagles blogjáról, hogy a Fidesz-KDNP képviselői közül négyen előterjesztették Btk-módosító törvényjavaslatukat. Ha a törvényt elfogadja az országgyűlés – efelől nincs is kétségem – és – ahogy erre a jogsaso...
Trackback: A három csapás törvénymódosításról 2010.05.17. 23:29:13
Az imént értesültem a Legal Eagles blogjáról, hogy a Fidesz-KDNP képviselői közül négyen előterjesztették Btk-módosító törvényjavaslatukat. Ha a törvényt elfogadja az országgyűlés – efelől nincs is kétségem – és – ahogy erre a jogsaso...
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
elsofirst 2010.05.18. 13:29:08
öööö, izé. a "269/C."-vel kapcsolatban:
az nem "emberiESSÉG elleni cselekmény" véletlenül?
vagy a "crimes against humanity"-nak még nem sikerült megszülni a pontos magyar jogi megfelelőjét?
az nem "emberiESSÉG elleni cselekmény" véletlenül?
vagy a "crimes against humanity"-nak még nem sikerült megszülni a pontos magyar jogi megfelelőjét?
Kisigi · http://legaleagles.blog.hu 2010.05.18. 17:14:06
@elsofirst: De, a helyes az "emberiesség" lenne, de valamiért nem így fordították le. Most pedig már olyan sok helyen szerepel, hogy túl nagy munka lenne átírni mindenhol.
