A Büntető Törvénykönyv új Általános Része I.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közzétette a Büntető Törvénykönyv új Általános Részének tervezetét. Kicsit csalódottan vettem tudomásul, hogy a kodifikációs bizottság közel nyolc évnyi munka után nem tudott összehozni egy teljes Btk.-t. Mivel úgy tűnik, hogy a kormányzat viszonylag komolyan gondolja a tervezetet, érdemes részletesen elemezni a javasolt normaszöveget. Azt nyilván nem gondolom, hogy a jogalkatóra bármekkora hatással lesz az itt megjelent véleménynek, de így talán egy-két embert nem érnek majd nagy meglepetések a hatálybalépés után.
Kezdjük egy alapvető kérdéssel: szükség van-e új Btk.-ra? Én viszonylag jól megvagyok a most hatályos törvénnyel, nyilván látni a hibákat, de nem érzem úgy, hogy ezeket csak egy teljesen új kódex megalkotásával lehetne orvosolni. Mivel az általam ismert büntetőjogászok nagyjából mind így gondolják, a jogalkotónak mindenek előtt arról kellene meggyőznie a szakmai közvéleményt, hogy van értelme ennek az egésznek. Az előterjesztés indokolása szűkszavúan kezeli a kérdést: rámutat arra, hogy a Btk.-t az elmúlt 30 évben közel 80 törvény módosította és tíznél több alkotmánybírósági határozat érintette, továbbá kifejti, hogy
a nagyszámú módosítás óhatatlanul megbontotta a Btk. belső egyensúlyát, a szankciórendszer harmóniáját és a büntetési tételek egymáshoz való viszonyát. Emellett az egymást követő módosítások eltérő kriminálpolitikai törekvéseket valósítottak meg és ennek megfelelően különböző mértékű büntetőjogi beavatkozást tettek lehetővé.
Ez alapvetően igaz, de hiányolom annak a részletes elemzését, hogy mi működik rosszul, és ezen hibák kijavítását miért nem lehet egy átfogó módosítással megoldani, miért van szükség új kódexre. Megjegyzem, a büntetési tételek egymáshoz való viszonyára elsősorban akkor kellene figyelni, amikor felmerül pl. a különös kegyetlenséggel elkövetett állatkínzás gondolata. A belső egyensúly megvalósításának meg egy viszonylag egyszerű módja az, ha nem alkotunk olyan teljesen felesleges tényállásokat, mint pl. a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás.
Az alapvető probléma az, hogy a büntetőjog dogmatikája egy viszonylag egységes rendszert alkot, a jogintézmények jelentős részének több évtizedes állandó gyakorlata van. A felelősségtanban a Csemegi-kódex óta nem voltak radikális változások, itt olyan nagyot nem lehet alakítani (pl. a kísérlet vagy a felbujtó 130 éve ugyanazt jelenti). Kozmetikázni persze mindig mindent lehet, de a novelláris módosításokat egészen eddig nem csúfolták új kódexnek.
A büntetéstannal már lehet valamit kezdeni. Szépen le is írja az indokolás, hogy az előterjesztés érvényre kívánja juttatni az ENSZ, az EU és az ET ajánlásait, amelyek szerint - többek között - differenciálni kell a büntetési rendszert, be kell vezetni új, szabadságelvonással nem járó szankciófajtákat. Mindezt nagyon kreatívan oldja meg: a most alkalmazható szankciók közül egy büntetést és két intézkedést kiiktat a rendszerből, de újat nem hoz. Akárhogy számolom, így a jelenleginél hárommal kevesebb szankció lesz, ami értelemszerűen csökkenti a variációs lehetőségeket is. Így nehéz lesz jobban differenciálni a büntetési rendszert, az új szankciókról meg ne is beszéljünk.
A Különös Rész esetében igaz az a kritika, hogy a sok módosítás megbontotta a belső egyensúlyt, itt valóban szükség lehet egy egységes koncepció szerinti felülvizsgálatra. Erre mit csinál a jogalkotó? Új Különös Részt egyáltalán nem. Sikerült azt a bravúros megoldást kidolgozni, hogy kizárólag az Általános Részt kodifikálják újra, a jogalkalmazó meg majd valahogy alkalmazza az új, a szándék szerint egységes kriminálpolitikai koncepciót hordozó általános részi szabályokat a régi, eltérő kriminálpolitikai törekvéseket megvalósító különös részi tényállásokra.
Mindennek volt egy-két igen kellemetlen következménye az új szöveg megalkotása során. Az új Általános Részt bele kellett préselni a rendelkezésre álló 9 fejezetbe és 138 szakaszba, mivel onnan már a Különös Rész kezdődik, aminek a teljes átszámozása nem megoldható. Ezt sikerült is megvalósítani, a IX/A.-IX/D. fejezetekkel majd valahogy megbarátkozunk, és remélhetőleg a 136-138. §-okat sem fogja túl sok ideig keresgélni senki. Egyes különös részi rendelkezések módosítását persze sehogyan sem lehetett elkerülni, aminek egy elég furcsa törvényjavaslat lett az eredménye: az 1. § tartalmazza az egész új Általános Részt, míg a 2-72. §-ok a Különös Részben szükségessé vált módosításokat. Nem néztem végig tételesen, de így ránézésére nem nagyon maradt olyan szakasz, amihez ne nyúltak volna hozzá. Ennyi erővel megcsinálhatták volna az egészet rendesen is, idő az volt rá bőven. De a legjobb, hogy ezek a módosítások csak addig élnek, amíg el nem készül az új Különös Rész. Ismerve, hogy az igazságszolgáltatás milyen gyorsan és hatékonyan reagál a változásokra, mire kialakul az egységes gyakorlat, már kész is lesz az új törvény. Ez nyilván jót tesz a jogbiztonságnak.
Mindez a kínlódás csak akkor éri meg, ha kitaláltak valamit, amit még soha senki, és amihez elengedhetetlen az egész Btk. újrakodifikálása. Jelen esetben a koncepció a kettős nyomvonalú kriminálpolitika. Korábban ez kettős nyomtávú büntetőpolitika volt, az is mutatja az egész kodifikáció komolyságát, hogy az alapgondolat nevét is képesek voltak az utolsó pillanatban megváltoztatni. Nézzük, mit is jelent ez:
E kriminálpolitika a büntetőjog teljes szigorával, szabadságelvonó szankciók alkalmazásával lép fel a súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben, míg az ismertté vált bűnesetek túlnyomó többségét kitevő kisebb súlyú és kevésbé veszélyes bűncselekmények elkövetőivel szemben széles körben alkalmaz alternatív, különösen a közösségben végrehajtható büntetéseket is.
Ez egy kicsit sovány. Az indokolás nagyon helyesen kifejti, hogy a kriminálpolitika feladata az is, hogy meghatározza, milyen magatartásokat kell büntetendővé nyilvánítani. A fenti meghatározás erről egy szót sem szól. Az, hogy milyen szankciót kell alkalmazni az elkövetővel szemben csak akkor kerülhet szóba, ha már tudjuk, hogy mit akarunk büntetni. Remélhetőleg mire megkezdik Különös Rész előkészítését, ezt is kitalálják, de talán ezzel kellett volna kezdeni az egészet.
Persze a szankciórendszer felülvizsgálatát el lehet egy ilyen koncepció alapján végezni, de azt még véletlenül sem szabad új büntető törvénykönyvnek hívni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ted Bundy 2009.01.19. 12:22:06
De én arra lennék kiváncsi, hogy van-e vajon esély arra, hogy ezt még a tavasszal elfogadja-e a Parlament. És a Ptk. tervezetét? Komolyan érdekelne, hogy ezekből mikor lesz törvény. Van valakinek tippje?
Jim 2009.01.19. 12:41:44
Ebben a ciklusban esetleg, de mindkettő nagyon problémás még ehhez is. Szal szerintem még várni kell egy ciklust, tuti.
Sparhelt · www.sparhelt.hu 2009.01.19. 12:59:36
Koczeka, a pampák királya (törölt) 2009.01.19. 13:10:50
Vissza kell hozni a régi Be. és Btk. szabályokat, kiegészítést mindössze a közben eltelt 35 év új bcs-kategóriáira kell alkotni és nem kellene attól félni, hogy visszajön a "rendőr-állam"...
Semmi baj nem lenne, ha a lézengő embereket figyelemmel kísérnék, ha szabadulás után figyelemmel kísérnék a beilleszkedést...
Persze ehhez olyan állományra is szükség volna... mint amilyet pl. a legutóbbi 15 évben "lapátra tettek".
A "welness-rendőr" nem rendőr... aki nem ereszkedik az alvilág bugyraiba, aki nem jár az éjszakába, aki visszautasítja a putriban "csak neki főzött" kávét (persze, hiszen épp megvesztegetik:-megaLOL), az egy szintnél tovább sosem jut. Aki meg mégis, azt páros lábbal kell kib.szni, hiszen rendőrhöz méltatlan életmódot él:-(((
Az eddigi Be-Btk módosításokat kik vezényelték, illetve kiknek a javaslatát vették figyelembe:
Először a politikusokét (ne lehessen a "haza kiárulásáért" súlyos büntetést kapni. Másodszor az ügyvédek: a bonyolultabb eljárásjog révén könnyebb eljárási hibát véteni, a megismételt eljárás pedig már olyan, mint sivatagban a tengervíz: ha nem lenne, kisebb bajt okozna. Harmadszor kinek keveztek: a bírói karnak. A sok feltornyosult ügyben üdítő kivétel a tökéletes bűnügy, elég egy rossz Btk-beminősítés, ha nem volt a vád tárgyává téve, garantáltan többé nem is lesz.
Kérdem én: a bűnüldözés megkönnyítése érdekében a nyomozó szervek milyen könnyítéseket kaptak (jogszabályilag)??? Semmit! Kaptak számítógépet olyan rendszerprogrammal, amiben a munka 80 %-át az adatrögzítés és adatszolgáltatás teszi ki, illetve 1-2 évente kapnak új (lízingelt) autókat, pici megkötéssel: 3 év után se legyenek agyonhasználva...
Akkor nem kellene mégegyszer nekiülni, hogy először is azt tisztázzuk, hogy mi az elérendő cél???
F. T.- (törölt) · http://www.metacafe.com/watch/2123225/ 2009.01.19. 14:32:19
Nem büntetendő az az élet kioltására nem alkalmas cselekmény, amely a saját, illetőleg más személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges, ha a jogtalan támadás bekövetkezik."
"Az Előterjesztés a jogos védelem új, előrehozott alakzataként szabályozza a megelőző jogos védelmet. Az Előterjesztés a jogos védelem kriminálpolitikai céljait – a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a jogtalan támadónak kell viselnie, és a megtámadott elhárító cselekményét méltányosan kell megítélni – azzal is érvényre juttatja, hogy önálló szakaszban rendelkezik a megelőző védelmi cselekményekről: a jövőben esetleg bekövetkező bűnelkövetés kockázatát a majdani jogtalan támadóra telepíti. A megelőző jogos védelem keretében a védekező, illetőleg más személye, vagy javai elleni esetleges, majdani támadás megelőzése érdekében védőberendezés vagy védekező eszköz alkalmazható.
A megelőző jogos védelem során a védekező is kockázatot vállal. Nem zárható ki ugyanis az, hogy jogtalan támadás végül nem következik be, ám az annak eshetőségére történő védekező felkészülés mégis büntetőjogilag tilalmazott eredményre vezet. Jogtalan támadás hiányában a megelőző jogos védelem e kockázatát a védekezőnek kell viselnie. Ezért az Előterjesztés kizárólag akkor biztosítja a megelőző jogos védelem büntetlenségét , ha ténylegesen bekövetkezik a jogtalan támadás.
További megszorítás az, hogy a megelőző jogos védelem keretében alkalmazott védelmi eszköz, illetőleg védőberendezés nem lehet alkalmas az élet kioltására. Az Előterjesztés nem határozza meg a megelőző jogos védelem egyéb feltételeit, annak kimunkálása ugyanis a bírói gyakorlat feladata."
Juhéé! Lehet áramot vezetni a kerítésbe!
kriptoliberális 2009.01.19. 15:40:15
MINDEN jogalkotásnka elvileg CÉLJA van.
Valami ahhoz képest jó vag yrossz, hogy ezt a célt mennyiben éri el.
Szerintem egy normális Btk. célja az kellen hogy legyen, hogy a legkirívóbb közönségellenes magatartásokat a jövőre nézve kizárja (szerintem értelmes ember nem hisz abban, hogy 3szori erőszakos testiépség/életellenes bűnelkövető a 4. börtönbüntetésétől megjavul).
Vagyis a Btk-nak az utolsó védelmi vonalnak kellene lenni, de akként viszont működnie is kéne!
Azért szerintem bőven lenne rendberakni való.
Csak példálózok
1.
Btk területi hatálya:
Annak mi az ésszerű indoka, hogy egy mmagyar állapolgár büntethető legyen olyanért, amit külföldön, olyan országban követ el, ahol az nem is bűncselekmény? (főleg most az EU korszakában)
Ha valaki jönne az állampogár és állam jogviszonyával, azt kérem gondoljon a dolgok értelmére!)
Mondjuk csinálok egy céget Szaud Arábiában. Ott élek 10 éve, szaudi állampolgár is leszek, de megtartom a magyart. Muzulmán leszek, lesz 2 feleségem. Ha hazajövök, büntethető vagyok többes házasságért.
millió ilyen példát lehet hozni.
Pl. Hollandiában praktizálok orvosként és az ottani jogszabályok szerint, a beteg kérésére, garanciális feltételek megtartásával eutanáziát végzek.
Hazajövök családlátogatásra és máris kattanhat a bilincs az öngyilkosságban közreműködésért, rosszabb esetben emberölésért.
2.
Halmazati büntetés
a Mai Btk. arra épül, hogy nehogy rosszabbul járjon a bűnelkövető.
Ha a folyamatban levő büntetőeljárás alatt bevallaná tettét kapna összbüntetést.
Ő hallgat róla.
Ítélethozatal után derül ki a további.
És jé, kiszabják külön, majd "összbüntetésbe foglalással" gyakorlatilag semmi többletet sem kap.
Maga az egész összbüntetésbe foglalási rendszer is rossz.
Ha az a perverzióm, hogy levágom ártatlan emberek lábait (de gondoskodom, hogy ne vérezzenek el), akkor kaphatok max 7,5 évet.
A 100adik eset után mi tart majd vissza a következő 200-tól?
Ha lebukom ugyanannyit kapok a 100ért, mint a 300ért.
3.
Régi téma, hogy kéne olyan különös részi tényállás, hogy "A jogos védelem túllépése".
Ma ha a bíróság a védelmi cseklekményemet (a védekező töredékmásodperces azonnali döntési helyzetével szemben biztos magányában, nyugodt környezetben, hónapok megfontolásai alapján aránytalanul nagynak találja, akkor ugyanúgy "emberölés" minősítés lesz, mintha nem is a személyem, a testi épségem elleni támadást hárítottam volna el, hanem én lettem volna a támadó fél.)
4.
Ja és mondjuk, ha két testvér közösül egymással, annak mondjuk mi köze a Btk-hoz?
(a fogamzásgátlás mai korszakában főleg. Ja és két genetikailag beteg ember akkor is közösülhet védekezés nélkül, ha BIZTOSAN genetikailag károsodott utódot hzhat csak létre - vagyis itt nem az utód egészségét védjük)
Szóval a szakmával szemben én elégedetlen vagyok a jelenlegi általános résszel is
elég hosszan lehetne példákat sorolni.
ÚGY nem fog megújulni, frissebbé, korszerűbbé válni egy ország büntető joga, ha ugyanazok a "szakemberek", saját büntetőjogi szocializációjuk, és gyakorlatuk, jogértelmezésük alapján akarják megújítani, akik a régin nőttek fel, abban élnek.
Értelmesen megújítani valamit úgy lehet, ha TÁRSADALMI VITÁBAN (mert ehhez igenis mindenki ért annyira, mint a büntetősjogászok!) kitűzzük a CÉLOKAT, ehhez megkeressük a büntetőjogi eszközöket, megnézzük milyen régi eszköz szolgálja megfelelően a kitűzött célokat, milyen potenciális jobb új eszközök vannak.
Szerintem például prioritás kellene legyen
- az erőszakos cselekmények esetében teljesíteni a jelenlegi BTK célt, és VALÓBAN meggátolni, hogy az adott elkövető újra elkövesse.
Társadalmilag LEFOIGADHATALAN pl. ami a szentesi gyilkosságnál, avgy a Tatabányai fojtogatónál volt. elfogadhatatlan, hogy valaki negyedszer ileltve 10szer követhessen el erőszakos közösülést, súlyos testi sértést, és hasonlókat.
Nem véletlenül van normálisabb (értsd nem a bűnözők jogait preferáló) országokban "3 strikes and out"
ki kellene gyomlálni a sértett nélküli bűncselekményeket
megszüntetni a halmazati büntetést
a vagyon elleni, és egyéb nem személy elleni (pl. szerzői jog mesértése, adócsalás, embrió nemének befolyásolása, stb) bűncselekményekre a fogházat teni általános büntetéssé
Külön téma a büntetésvégrehajtás
nem a kiszabható évektől kellen függni a szab veszt fokozatnak, hanem az előélettől, cselekménytől.
Nem személy elleni, illetve nem erőszakos, gondatlan személyelleni bűncselekmények esetén nagyonn teret kéne kapni a fogháznak, a fegyháznak viszont a nem javítható erőszakos elkövetők VÉGLEGES őrzési helyévé kellene lennie.
Az sem tartható, hogy a börtönökben a legerőszakosabb, leg antiszociálisabb, legsúlyosabb elkövetők a "királyok", tetszőlegesen bánnak másokkal, tévéznek, kártyáznak, közpénzből gyúrnak, majd miután így megerősödött az erőszak kultúrája a körükben kiengedik őket.
Lehetne 1200 kalória, és akkor nem 90 kilós izomemberek jönnének ki...
sok teendő lenne, de nem fog menni, ha azok reformálnak, akik eddig kodifikáltak, igazgattak!
Koczeka, a pampák királya (törölt) 2009.01.19. 17:08:16
Ezt kár volt: csak a jogi tájékozatlanságodat mutattad be...
Netán tudsz jogesetet arab állampolgárról, aki Mo-n nősült, és emiatt többnejűségért perbefogták??? Ember! Alaptétel, hogy a cselekménynek nem csak nálunk, hanem a fogadó országban is bcs-nek kell lennie. Ha az ott nem bcs vagy nem olyan megítélésű, itthon sem szabad a hazai törvények szerint ítélkezni...
Kisigi · http://legaleagles.blog.hu 2009.01.19. 17:31:06
A jogos védelem változásaira még vissza fogunk térni. Nem csak a megelőző jogos védelem miatt, úgy tűnik így első ránézésére, hogy jelentősen meg akarják változtatni az egészet.
kriptoliberális 2009.01.19. 17:36:41
hupps!
de ha elolvasnád a Btk elején a területi és személyi hatály dolgát, akkor láthatnád, hogy a MAGYAR állampolgár azért a cselekméynért is BÜNTETENDŐ, amit külföldön, olyan helyen követ el, aholaz nme számít bűncselekménynek a helyi jog szerint.
Abban igazad LENNE, hogy itthon sem szabadNA bűncselekménynek lennie.
(a csak külföldi - tehát kettős állampolgárként sem magyar - állampolgárra nem áll amit írtam.
A csak Emirátusinak lehet tőbb felesége kivéve ha több mint két házasságát magyarországon köti. De azt meg közjogilag csak okirathamisítás révén tud(na) )
Szerintem amúgy nem vagy jogász...
De például arra tudok jogesetet - dugig van vele a büntetőjog - hogy az elvileg CSAK SZÁNDÉKOS elkövetés esetén büntethető 'visszaélés pornográf felvétellel' bűncselekménynél simán elmegy vádemelésig sőt marasztaló ítéletig ha találnak a lakásodból lefoglalt merevlemezen egy könyvtárban egy olyan képet amin van egy kínai lány kb 16-26 év közötti életkorral.
Ezt csak azért írom, hogy a dogmatikát nem a gyakorlattal kéne verifikálni...)
kriptoliberális 2009.01.19. 18:05:42
Ugyanis a törvéynszöveg - ha jól elolvasod - azt mondja, hogy nem vagy büntethető azért a védelmi cselekményért ami a jogtalan támadás elhárításához szükséges, ha a SZÜKSÉGES mértéket nem léped túl!
Egy erősen túlzó példa.
Biciklivel lemész a folyópartra.
Átúszol a túloldalra a hagyományőrző íjász barátodhoz.
átérve látod, hogy a túloldalon hagyott biciklidet el akarják lopni.
Átkiabálsz, hogy hagyja abba a cselekméynt, majd annak eredménytelensége esetén az íjjal meglövöd.
A törvéynszövege és a természet rendje szerintez nem büntethető, hiszen SZÜKSÉGES volt a cselekményed, különben elvitte volna, más lehetőséged nem volt.
CSAKHOGY
Az 50-es évek szociológiája előtérbe kerítette a bűnözői érdeket, a bűnözők jogait.
Akkor bevezették, hogy az elhárító cselekménynek az elhárítandó cselekménynel ARÁNYOSNAK kell lennie, tehát pl. a tulajdon elleni támadás akkor sem hárítható el testi épség, élet elleni védekezéssel, ha az SZÜKSÉGES, ha máshogy elháríthatatlan, mondván, nagyobb sérelmet okoz, mint az elhárítandó cselekmény...
Azzal nem foglalkozott ez a gondolatkőr, hogy ugye az egyik jogos magatartás, és a másik pedig jogsértő, vagyis nme ugyanúgy kéne kezelni.
Ez egészen odáig elvezetett a GYAKORLATBAN is, hogy pl. a nemi erőszak sértettje köteles volt tűrni a cselekményt, ha azt csak az erőszaktevő megölésével háríthatja el.
(Hajrá Magyarország!!!)
No innen volt lassú visszarendeződés a gyakorlatban, a 70-80as évekre elfogadva (tessék lássék, némileg következetlenül), hogy az erőszakos közösülés végső esetben, inden más híján akár a támadó megölésével is elhárítható lehet.
De ez az ARÁNYOSSÁGI mérce ez nincsen a Btk jogos védelmi szakaszában! Ott csak a szükségesség van, ami azt jelenti, hogy 'máshogy nem hárítható el'.
Csakhogy a büntetőjog irodalma és tanítása már a szükségesség/arányosság követelményét örökíti tovább és ez (az igazságtalan) rendszer él a gyakorlatban (lásd a terményt védő elektromos kerítés büntetése) annak ellenére, hogy a törvény szövege szerint nem lenne büntetendő.
[csak azért fejtettem ki ilyen hosszan, hogy rávilágítsak arra, hogy egy dolog a jogszabály szövege, és egy másik a joggyakorlat.
Ha a jogygakorlaton változtatni akarunk, akkor a szövegen oly módon kell változtatni, hogy NE ENGEDJE MEG a korábbi gyakorlat szerinti értelmezést, ellenkező esetben csak a szarnak adunk egy pofont)
Koczeka, a pampák királya (törölt) 2009.01.19. 20:26:40
Valóban nem vagyok jogász, sőt nem oly régóta már jogalkalmazó sem:-)))
A példád ugyan sarkított - a többes házasság - hiszen MAGYAR állampolgár kell hogy legyen az alanya, és MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN - kell elkövetni, azaz anyakönyvvezető elé állni. Külföldi állampolgárnak külföldön elkövetett, a Magyar Btk. szerint büntetendő cselekménye esetén ugye csak a Legfőbb Ügyésznek van jogosultsága nyomozás elrendelésére, tehát bárki bármit észlel és bejelent, amíg a LÜ nem bólint, addig senki nem nyomoz semmit...
A visszaélés pornográf felvétellel című fejezet szintén gumiparagrafus, hiszen a bizonyításhoz egzakt orvos-szakértői vélemény kell - ti. hogy milyen életkorúnak vélelmezhető a "sértett". Ha a tárgyaláson csak egyetlen példát tudsz az internetről idézni, ahol gyermektestű de bizonyíthatóan nagykorú szekszuál, megette a vádat a fene. Esély akkor van, ha a nyomozó hatóság meg is találja a sértettet és a bcs időpontjában a vele való nexus büntetendő volt.
Inkább arra válaszolj, hogy ennek egyszerűsítésére történt-e törvénymódosítás? Hál' Istennek, amúgy engem már nem érint... (no nem azért, mocskos perverz állatok:-)))
kriptoliberális 2009.01.19. 22:31:32
1.
Mondok mást, ami lehet, hogy magyarországon büntetendő, de másutt nem, és ugyanúgy baromság:
drogfogyasztás - 5 éve Hollandiába élsz mikor, elszívsz 1 db füves cigit próbából.
1 év múlva hazajössz, diszkóellenőrzés, vizelet +, büntetőeljárás, ha az 'elvonást' nem vállalod elitélnek.
Ha ugyanezt úgy teszed hogy nem vagy magyar állampolgár akkor OK.
Máshogy fogalmazva:
Ha egy nem magyar állampolgárt elkapnak, és drog pozití a vizelete, akkor elég annyit mondjon tegnap jött Hollandiából.
Ha a magyarral ugyanaz, akkor a magyar állampolgárnak sanya.
A kérdés az, hogy mi értelme van a magyar Btk-nak hátrányosabban kezelnie a SAJÁT állampolgárát, mint uyganazon magatartást tanúsító külföldi állampolgárt???
2.
A tiltott pornográf felvétel is azt mutatja, hogy fogalmad sincsen, hogy működik a gyakorlat.
A rendőrség kirendeli az orvosszakértőt.
Az sok százezerért megmondja, hogy szerinte melyik képen van kiskorú.
Ha megkérdezed, hogy miből állapította meg, a lényegi válasz a ránézésből.
napestig sorolhatnám, pl. hogy a cash könyvtárban lev képek miatt is eljárást indítanak.
Majd a szakértő közli, hogy az rendszerelem, nem biztos, hogy a felhasználó tud róla.
Eljárás megszüntetve.
De a másik uyganott folyamatban levő ügyben folyik tovább! Hacsak magad, vagy az ügyvéded nme kap észbe.
A rendőrség eredményességet akar produkálni.
Nagyon jól jött nekik a 2004es szigorítás. Rögtön lett sok tízezer eredméynesen lezárt nyomozása.
3.
Azért egy inyencség a pornóból.
Vagy Te és barátnőd 17 éves.
csináltok egymásról erotikus felvételeket, azok mennek a vinyóra.
eltelik 2 év, összeházasodtok.
eltelik 2 év, már van két közös gyereketek.
Szomszéd megirigyli a kocsidat, feljelent hogy lopott progi van a gépeden (külön érdekestéma!)
Rendőr kijön, PC elkoboz, a 4 évvel korábbi felvétel megtalálva.
Ki csinálta?
"Hát egymásról"
Találós kérdés:
? év a büntetési tétele szerinted?
(5év)
lehet jönni azzal,. hogy ezek extrém példák.
De akkor írják meg jól a jogszabályt.
Ha egy cselekméyn "tényállásszerű", akkor azt el is ítélik.
1000 bíróból egy merné kimondani a fenti esetről, hogy a társadalomra nem veszélyes, hisz a Btk. mint társadalomra veszélyest kodifikálta.
F. T.- (törölt) · http://www.metacafe.com/watch/2123225/ 2009.01.20. 03:18:43
A megelőző jogos védelem gondolata tetszik, bár bele kéne venni, hogy legalább korlátlan enyhítésre legyen mód akkor, ha a védekező eszköz halált okoz, ha a megtámadottnak alapos oka volt a komoly félelemre (pl. mert egy különösen veszélyes környéken lakik). A jelenlegi helyzet tarthatatlan: www.jogtar.mtaki.hu/jogszabalyok/Roma_Jogtar_Pdf/Roma_Dontvenytar/BH2000.97.pdf
A Külön részből hatályon kívül kell helyezni a következő paragrafusokat:
174/B. § Közösség tagja elleni erőszak
Micsoda marhaság már, hogy a motívum miatt más, ráadásul súlyosabb bűncselekménynek minősül ez? Miért ne lehet simán testi sértés? Ebben megnyilvánul a ballib, kozmopolita világkép. Ennek hála történnek olyasmik, mint a 2005-ös buszos-kardozós sztori, a kisebbség mindig arra fog hivatkozni, hogy őt a származása miatt bántották. Elég a pozitív diszkriminációból!
269. § Közösség elleni izgatás: Az egész gyűlöletbeszédezés egy nagy marhaság. Jogállami szempontból elfogadhatatlan, hogy olyasvalami bűncselekménynek minősüljön, amely miatt nem következik be KONKRÉT jogsérelem.
269/B. § Önkényuralmi jelképek használata: eleve marhaság. Miért féljünk geometriai formáktól? Legyünk már felvilágosultak!
