Ezért jobb matematikusnak lenni és nem jogásznak:) Ott egyértelmű válaszok vannak. Többnyire.

Nem emlékszem pontosan, amikor Deutsh Tamás még nem diplomázott, de már kielölt miniszterként működött, akkor mi volt a jogi helyzet?

helyes meglátás, joghézag, bármily kicsi is. tegyél javaslatot alkotmánymódosításra: a Kormány a miniszterek legaláb 75%-nak kinevezésével alakul meg.

@cziczmiczpindur: diploma nem feltétele a miniszteri posztnak.

egyébként a témához kapcsolódóan azt kell megjegyezni, hogy sehol nincsen nevesítve az alkotmányban, hogy hány és milyen miniszter kell, mivel a minisztériumokról külön törvény határoz. tehát szigorúan az alkotmány szövegét alapul véve, akár a miniszterelnök kinevezésével is megalakultnak tekinthető a kormány, mivel az ő kezében is összpontosulhatna elvileg minden miniszteri funkció.

@Káposztakukac: önmagamat egészíteném ki: a kormány akkor tekinthető véleményem szerint kinevezettnek, ha a külön törvényben meghatározott összes miniszteri funkcióra van jelölt és azok ki lettek hivatalosan nevezve.

Van vagy nincs itt már minden mindeggy, számomra az is fúrcsa hogy gazdasági válságott akarnak kezelni, de még nincs Gazdasági Miniszter!(nem találnak több ......ét)

@Káposztakukac: szerintem meg igen, másképp nem lett volna "kijelölt"miniszter, várni kellett a kinevezésével, amíg lediplomázik...

ennek a kormánynak nem mindegy, hogy megalakult-e vagy sem?

Egyértelmű a válasz itt is.
Igen, megalakult.

"A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg." Ez megvalósult? Igen, hiszen miniszterek ki lettek nevezve. A többes szám a lényeg, tehát elég 2 miniszter.

üdv

"mikor alakultunk, mikor alakultunk
nézd meg a site-on, hogy mikor alakultunk"

És ez a kormány vajon mit parodizál? :D

Ön szerint szakértői az új kormány, ha MSZP vezetők továbbra is tagjai?
Szavazás: wita.hu/index.php?show=wita&wita=117

Teljesen jó a kérdés, valóban. De nincs joghézag. Kétféle értelmezés is elképzelhető, a "lazább", ill. a "szigorúbb". Az az értelmezés is helyes lehet, hogy minisztereket ki kell nevezni, de maradhat betöltetlen miniszteri poszt. És persze az is, hogy minden egyes miniszteri pozíciót be kell töltetni, nem maradhat miniszteri poszt üresen.

Azz eddigi, 20 éves gyakorlatból az következik, hogy a "lazább" értelmezés az elfogadott; mindaddig valószínűleg ez is marad, amíg egy AB határozat ki nem mondja az ellenkezőjét; aminek (tekintve az ezzel ellentétes nemzetközi értelmezési gyakorlatot), eléggé kicsi a valószínűsége.

@cziczmiczpindur: politikus bárki lehet, falusi képviselőtől miniszterelnökig, nincs végzettségi megkötés. Tompit azért nem vette be Viktor a kormányban, mert a jogi lehetősen túl vannak bizonyos politológiai mércék is, mondjuk hogy nem felsőfokú végzettségű emberekből nem csinál minisztert.

@cziczmiczpindur: annak csak politikai okai voltak. azért egy miniszternek mégiscsak legyen már diplomája, még ha nem is kikötés. te is a pénzedet gondolom inkább olyan brókerra bízod, aki legalább látott már egy corvinust, vagy legalább egy bgf-t belülről. pedig nem feltétel...

A kérdés szerintem is jó, jogász nem vagyok, hogy ez joghézag-e vagy sem de az Alkotmány már citált részei alapján szerintem megalakult

Szerintem egyértelmű: a kormány akkor alakul meg, amikor a külön törvényben írt valamennyi miniszteri posztra kineveztek valakit, azaz mindaddig nem, amíg akár csak egyvalaki is hiányzik; a sikeres konstruktív bizalmatlansági indítvány csupán a miniszterelnöki megbízatás megszűnését és keletkezését eredményezi. Ilyenformán a kormány megalakulásának napjához kötött hatálybalépés nem tűnik igazán egyértelműnek, így az AB jogállamisági követelményeinek való megfelelése is kétséges lehet.

Mindegy

@is: talán nem is az Alkotmányban, de a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben [net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0600057.TV&cel=P(19)] lehetne éppen valami ilyesmi...
@Káposztakukac: azért az Alkotmány értelmezésénél nem tilos figyelembe venni, hogy vannak más törvények is: ) btw. az Alkotmány miniszterekről beszél, tehát szerintem legalább kettő mindig kell (valami ilyesmit ír Paradoxon is, csak azzal meg ez a külön törvény a baj, végülis az Alkotmány alapján az van szerintem, hogy a külön törvényben kell legalább két miniszternek lennie, de ha a külön törvényben több van, akkor azokat mind be kéne tölteni). de a problémát igazából az okozza, hogy az rendben van, hogy van a külön törvény, de ott vannak a tárca nélküli miniszterek is. jelöli a tárca nélküli miniszteri posztra X-et a miniszterelnök, de valamiért nem nevezi ki a köztársasági elnök. ilyenkor mi van?
@Pascal: én nem nagyon találtam erre gyakorlatot, pont ez a különös.

ja és képzeljük el, mi van akkor, ha mondjuk jelöli a miniszterelnök Biszku Bélát valamilyen miniszternek, és a köztársasági elnök azt mondja, hogy őrködöm az államszervezet demokratikus működése felett, egy ilyen embert nem nevezek ki... most akkor van kormány vagy nincs? és mondjuk legyen csak tárca nélküli miniszternek jelölve, tehát a külön törvényben meghatározott tárcák mind be vannak töltve...

@Numerius Negidius: csak 2 sorral kellett volna tovább olvasnod:)

@Káposztakukac: szerintem továbbolvastam, pont azt mondom, hogy oké, hogy van ez a külön törvény, és abban a miniszterek (bár egyébként ez leginkább úgy szokott történni választások után, hogy mikor kb. befejeződnek a koalíciós tárgyalások, akkor módosítják ezt a törvényt, vagy csinálnak egy újat), de mi van a tárca nélküli miniszterrel?

ja és persze nekem is az tűnik a legtutibb megoldásnak, ha azt mondjuk, hogy a törvényben meghatározott minden miniszteri posztot be kell tölteni ahhoz, hogy megalakuljon a Kormány (a tárca nélküli minisztert meg valahogy elvarrjuk, amúgy is elég értelmetlennek tartom ezt a funkciót), de abba azért érdemes belegondolni, hogy ezzel hatalmas furkósbotot adunk a köztársasági elnök kezébe, aki ezáltal vétójoggal rendelkezne a Kormány létrejöttének meghatározásában. (mert azt persze most is megteheti, hogy nem nevez ki valakit, de ezáltal magának a Kormánynak a megalakulását tudja megakadályozni).

Numerius Negidius postjában számomra éppen az az elgondolkodtató, hogy ez a közjogilag jelentős kérdés nincs a magyar jogrendszerben egyértelműen rendezve. Csodának pedig azt tartom, hogy eddig ez problémaként nem merült fel.