Hétfőn megtörtént a véleménynyilvánítási szabadság szűkítéséről szóló alkotmánymódosítási javaslat szavazása, nagyjából a várt eredménnyel. Az, hogy miért nem szabad módosítani az Alkotmányt, már korábban kifejtettem, a módosítás melletti érveket pedig Numerius Negidius szedte össze. Ezekkel többet egyelőre nem foglalkozunk. 

Miközben lelkesen követtem a parlamenti fejleményeket, az iratokból sok érdekesség derült ki, elsősorban arról, hogy a parlamenti pártok hogyan viszonyulnak az alkotmányossághoz, mennyire veszik komolyan az alkotmányozást, és úgy általában a jogalkotó mennyire ért a joghoz. Mivel nem teljesen esélytelen az, hogy a közeljövőben alkotmányozó többsége legyen az egyik pártnak, hasznos lehet ezeket a tapasztalatokat közreadni.

Az előző bejegyzésben utaltam arra, hogy a tartalom szerinti korlátozás feladása egy klasszikus slippery slope. Arra azonban nem számítottam, hogy már most meg kívánja tenni a következő lépést a lejtőn az egyik képviselő (és feltételezem kis barátai a frakciójában). A törvényjavaslathoz benyújtásra került egy módosító javaslat, ami az Alkotmány 61. §-át az alábbi bekezdéssel egészítette volna ki:

Tilos alapvető jogot vallási érzékenységet vagy a magyar nemzeti érzést sértő módon gyakorolni.

Mindezt a képviselő 1 db mondattal bírta megindokolni:

A vélemény-nyilvánítás szabadságának valóság- és értéktartalomtól függő korlátozhatósága esetén szükséges tilalmazni a vallási érzékenységet vagy a magyar nemzeti érzést sértő megnyilvánulásokat is.

Természetesen ezt a módosító javaslatot sem szavazták meg, de nem is ez a lényeg, hanem egyrészt a szemlélet, ami mögötte húzódik, másrészt az elintézési módja a dolognak. Az, hogy egy nyomorult mondatnál többet nem bírt magából kipréselni indoklásként, legalábbis megkérdőjelezi az alkotmányozó hatalom kiváló képviselőjének alkalmasságát arra, hogy alkotmányszöveget írjon. De sajnos nem ő volt az egyetlen, aki ilyen remek munkát végzett. 

Az alkotmányossági problémák iránti csekély érzékenységet mutatja az, hogy voltak képviselők, akik rögtön egy olyan Btk.-módosítást terjesztettek elő, ami alapján büntetendővé vált volna a holokauszttagadás. Tették ezt attól teljesen függetlenül, hogy a javaslat alkotmányellenes, és ezzel feltehetően ők is tisztában vannak. Rejtély, hogy miért nem várták meg az Alkotmány módosítását, de az még furcsább, hogy a javaslatot benyújtó egyik képviselő sem érezte úgy, hogy lenne mondanivalója az alkotmánymódosításról szóló javaslat vitájában. 

Abban a vitában, ami szűk két órát vett igénybe (általános vita, részletes vita), és összesen hat képviselő gondolta azt, hogy érdemben hozzá tud szólni. Közülük egy csak így gondolta, valójában nem tett hozzá semmi értelmeset a vitához. Ahhoz képest, hogy állítólag az elmúlt 10-15 év egyik legsúlyosabb társadalmi problémáját oldották éppen meg, és több alapjog teljes átértékelését hajtották végre, ez nekem egy kicsit kevésnek tűnik. 

Az is tanulságos, hogy némelyek mennyire látják át az Alkotmánynak a jogrendszerben betöltött szerepét. Itt van például egy másik képviselői indítvány, ami szintén az Alkotmány módosítására irányul. Az indoklásában hosszasan fejtegeti az előterjesztő, hogy a javaslat mennyire megfelel a 14/2000. (V. 12.) AB határozatban lefektetett alkotmányos kereteknek. Ez nagyon jó hír, én személy szerint örülök neki. De ez egy alkotmánymódosítás, aminek kb. nulla alkotmányos szempontnak kell megfelelnie. Ez lesz az Alkotmány szövege, nem ennek kell igazodnia az Ab korábbi szövegre vonatkozó gyakorlatához, hanem ez fogja megállapítani az Ab-ra is kötelező értelmezési kereteket. Meg különben is, mi van ha teljesen más, mint a korábbi gyakorlat? Azért módosítjuk az Alkotmányt, hogy valami változzon.

Én még reménykedem abban, hogy ennél azért többet tudnak. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.