Még a szakmai közvélemény sem figyelt fel különösebben az 1/2008. (I. 11.) AB határozatra, ennek ellenére jelentősége nem lebecsülendő. A határozat az Sztv. két rendelkezését semmisítette meg: annak a lehetőségét, hogy az elzárásra történő átváltoztatásra tárgyaláson kívül kerüljön sor, illetve hogy szabálysértési ügyben tárgyaláson kívül bírósági titkár is eljárhasson. A határozat kritikájával részletesen nem szeretnék foglalkozni, a különvélemények megteszik helyettem is, nagyjából egyetértek velük. Inkább a határozat lehetséges következményeit szeretném felvillantani, de ehhez szükséges rögzíteni, hogy milyen alkotmányos tételeket dolgozott ki a testület.

Az Sztv. akkor hatályos 112. § (1) bekezdése szerint a bíróság az átváltoztatásról tizenöt napon belül, tárgyalás nélkül dönt. Az Alkotmánybíróság a "tárgyalás nélkül" szövegrészt találta alkotmányellenesnek azzal az indokolással, hogy az "elkövető meghallgatása azért is mellőzhetetlen, mert enélkül a személyes szabadságának időleges megvonására irányuló eljárás nem lehet tisztességes. (...) A bíróság döntését nem hozhatja meg az érintett meghallgatása, azaz tárgyalás nélkül, mert ez kizárja, hogy a bíróság az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljárás követelményeinek megfelelően ténylegesen megvizsgálja az elzárás alkalmazásához vezető és azt megalapozó, valamint éppen alkalmazását kizáró törvényi feltételeket."

A testület a bíró és a bírósági titkár közötti különbséget annyiban intézi el, hogy a bírósági titkárt az Alkotmány nem említi, hivatásos bírónak nem lehet őket tekinteni, mert nem a köztársasági elnök nevezi ki őket, de a nem hivatásos bíró fogalma alá sem vonható, hiszen az a laikus elemet takarja. A határozat szerint az Alkotmány kifejezett rendelkezése, hogy a bíróság igazságszolgáltató, érdemi ítélkező tevékenysége a hivatásos bírák kezében legyen. Nincs akadálya annak, hogy bírósági titkár részt vegyen ebben, de "mindazon esetekben, amikor a bírósági titkár érdemi jellegű határozatával szemben a hivatásos bíróhoz fordulás joga nem biztosított, alkotmánysértés áll fenn."

Ezek után vessük egy pillantást arra, milyen következményei lehetnek a fenti tételek alkalmazásának. Kezdjük mondjuk a pénzbüntetéssel kapcsolatos problémákkal. A pénzbüntetést a Btk. 52. §-a alapján meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az eljárási szabályokat a Be. 563. §-a rögzíti, ami szerint az elítélt meghallgatása nélkül, iratok alapján dönt a bíróság, fellebbezésnek helye nincs. Valamelyik alkotmánybírónak is eszébe juthatott ez, mert a határozatban olvashatjuk, hogy "a szabálysértési pénzbírság és a bűncselekmény miatt kiszabott pénzbüntetés szabadságkorlátozó büntetésre való átváltoztatása között lényeges különbség áll fenn abban, hogy bűncselekmény esetén a tényállás és az azon nyugvó felelősség megállapítását nem közigazgatási hatóság, nem is igazságügyi alkalmazott (bírósági titkár), hanem hivatásos bíró végzi."

Ez alapján a pénzbírság átváltoztatásának szabályai sem feltétlen voltak alkotmányellenesek, hiszen végső soron ott is hivatásos bíró hozza meg a szankciót kiszabó határozatot - legalábbis nem volt akadálya annak, hogy a jogorvoslatok igénybevételével az ügy hivatásos bíró elé kerüljön. Ennél is súlyosabb probléma, hogy alkotmánybíráink néhány apróságot figyelmen kívül hagytak.

Ugyanis ha a bűncselekményt a Be. XXVII. fejezetében írt tárgyalás mellőzéses eljárásban bírósági titkár bírálja el, és nem kérnek benne tárgyalást, a tényállás és az azon nyugvó felelősség megállapítását nem hivatásos bíró végezte. Elvileg a bírósági titkár eljárása nem alkotmányellenes, hiszen döntése ellen lehet hivatásos bíróhoz fordulni. De az átváltoztatás már az, mert nem hivatásos bíró döntött az ügydöntő határozatban? Lehet még csavarni egyet a történeten: a Be. 600. §-a és a Be. 563. §-a összeolvasásával arra a következtetésre jutunk, hogy a meg nem fizetett pénzbüntetést bírósági titkár is átváltoztathatja, fellebbezés híján hivatásos bíróhoz nem lehet fordulni. Ez vajon csak akkor alkotmányellenes, ha az ügyben tárgyalás mellőzésével bírósági titkár hozott ügydöntő határozatot, vagy pedig ettől függetlenül is az?

Aztán beszélgethetünk a büntetőeljárásban alkalmazott rendbírságról is. Több esetben átváltoztatható elzárásra, mondanom sem kell, a rendbírságolt meghallgatása és fellebbezés lehetősége nélkül. Mivel a bíróság többnyire azért szab ki rendbírságot, mert a tanú vagy a védő nem jelent meg a tárgyaláson, alkalmazása előtt nyilván nem tudta kikérni a véleményét. És mivel pont azért bírságolt, mert nem jelent meg, nehezen tudom elképzelni, hogy az átváltoztatás előtt a bíróság a megbírságolt személy meghallgatása során "ténylegesen megvizsgálja az elzárás alkalmazásához vezető és azt megalapozó, valamint éppen alkalmazását kizáró törvényi feltételeket". Persze erre is lehetne azt mondani, hogy hivatásos bíró alkalmazta a rendbírságot, és így rendben van nagyjából. De ne feledjük, az ügyész is bírságolhat.

De megnézhetjük még a Be. 559. §-ába foglalt különleges eljárást. Ez a feltételes szabadság megszüntetését szabályozza, vagyis nyugodtan mondható, hogy "a személyes szabadságának időleges megvonására irányuló eljárás". Itt is tárgyaláson kívül jár el a bíróság, a határozatot bírósági titkár is meghozhatja. Ez utóbbi gondolom nem problémás, mert a végzés ellen van fellebbezésnek helye. Viszont tárgyalást kellene tartani, hiszen a feltételes szabadság megszüntetésének is megvannak a törvényi feltételei, márpedig megtanultuk, hogy az érintett meghallgatásával lehet csak biztosítani, hogy a bíróság az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljárás követelményeinek megfelelően ténylegesen megvizsgálja ezeket.

Szerintem nem gondolták át a problémát a maga teljességében...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.