Nemrég jelent meg a Jogifórumon egy interjú Jakab Andrással, aki a Századvégnél ősszel megjelenő Alkotmánykommentár szerkesztője. Ez az a kommentár, amelynek a munkálatait még Sólyom László kezdte meg egy pár fős csapat élén, de 2005-ös köztársasági elnökké választása félbeszakította a munkát (a tervről a korábbi bejegyzésemben belinkelt interjúja végén is ejtett pár szót). Jakab - ha jól tudom - már ebben a kezdeti csapatban is benne volt, és Sólyom kiválása után átvette a szerkesztést. Az interjúban erről, valamint életéről, mindennapjairól, sikereiről és kudarcairól, és persze legújabb terveiről vall a munkáról beszél.

Jakab András figyelemreméltó figurája a magyar közjogász társadalomnak. Jogelmélettel és alkotmányjoggal foglalkozik, vagy inkább tág értelemben vett közjoggal, amelybe a jogforrástan, a közigazgatási jog, a nemzetközi és az EU-jog is belefér. Magyarországon szinte egyedülálló következetességgel műveli a német nyelvterületen kifejlesztett fogalmi jogtudományt (ennek másik hazai bástyája az évek óta feljövőben lévő, Petrétei József által vezetett pécsi alkotmányjogi iskola). Esküdt ellensége a nálunk elterjedt tudománnyal kevert publicisztikának, vagyis annak, amikor a szerző a saját, félig-meddig megemésztett benyomásait, véleményét, javaslatait adja el tudományos műként, persze szigorúan ügyelve a külsőségekre, pl. a bőséges szakirodalmi hivatkozások alkalmazására. Ez a dogmatika-központú szemlélet persze időnként egy kissé túlhajtottnak tűnik. Legújabb műve, A magyar jogrendszer szerkezete című monográfia időnként legalább annyira fárasztó olvasmány, mint Hans Kelsen Tiszta jogtana (ezt, remélem, bóknak veszi, ha olvassa). De magyar viszonylatban közel annyira értékes is.

Ebből az interjúból kiderül, hogy az alkotmánykommentár szerkesztőjeként is ezt a szemléletet akarja érvényesíteni. Ha ez így lesz, akkor a kommentárt a fogalmi tisztaság, tehát a pontos definíciók használata és az abból logikusan következő levezetések fogják jellemezni. A szerzők a jelek szerint nem szándékoznak de lege ferenda javaslatokat meglengetni, hanem az Alkotmánybíróság határozataira és a tudományos eredményekre támaszkodva az Alkotmány szövegének magyarázatát kívánják adni. Ha ez megvalósul, akkor egy egészen újfajta minőség lép színre a magyar kommentár-piacon, hiszen a jelenlegiek egy-egy jogintézmény elemzésekor rendszerint a következő sémát követik: a történeti előzmények, valamint a "jogalkotói akarat" felvázolása - rövid fogalom-magyarázat - a végrehajtási jogszabályok, ill. alacsonyabb szintű normák tartalmának ismertetése (pl. a véleménynyilvánítás szabadsága esetén sajtótörvény, médiatörvény elemzése). Gyakran csak a lényeg nem derül ki.

Jakabék nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy kommentáruk "a legfontosabb autoritás legyen a magyar alkotmányjogban". A kész mű hiányában természetesen még csak találgatni sem érdemes abban a tekintetben, hogy ez megalapozott célkitűzés-e, arról nem is beszélve, hogy a könyv minőségén túl ez sok mindentől függ. A szerkesztő habitusa nekem mindenesetre szimpatikus. Az már kevésbé, hogy a szerzők száma egész pontosan 45, ami nekem egy kicsit soknak tűnik. Nem vagyok benne biztos, hogy a Jakab által szorgalmazott szigorú módszertani és szerkesztési elvek ennyi szerző esetén érvényesíthetőek. Egy ekkora szerzőgárda egyébként is magában hordozza az egyenetlen színvonal veszélyét, pusztán a nagy számok törvénye alapján. Az is szembetűnő, hogy a szerzők többsége fiatal, pedig kommentárt az ún. "nagy öregek", vagy legalábbis már befutott szakemberek szoktak írni, és itt mintha pont az ellenkezőjére törekedtek volna. Nem gondolom, hogy Jakabot valamiféle erőltetett "Jöjjenek a fiatalok"-szemlélet vezette, már csak azért sem, mert 1) ő is csak 30 éves, 2) a szerzőgárda kiválasztását egyáltalán nem biztos, hogy csak ő végezte. Inkább azt tartom valószínűnek, hogy úgy gondolta: fiatal szakemberekkel - a kevesebb rossz beidegződés miatt - sokkal könnyebben el tudja fogadtatni és meg tudja valósítani a koncepcióját.

Akár így, akár úgy, a könyvet meg kell venni (vagy legalábbis -szerezni, bármit is jelentsen ez, tekintettel a 20 ezer forintos árára), mert ilyen még nem volt nálunk. Utána jöhet egy részletesebb recenzió, itt a blogon.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.