"A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt!"

"A kölcsönkötvényeket
Pesten kisorsolták,
Új jegyzésben vesz most részt
Egész Magyarország.
Ki hazáját szereti,
Új kölcsönt jegyez ma,
Készíti forintjait
Minden dolgos gazda" (forrás)

Nagyjából 60 évvel ezelőtt lépett hatályba a munkáltatóknak a Békekölcsönnel kapcsolatos kötelességeiről rendelkező 243/1950. (X. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: Rendelet). A békekölcsön-kötvény egy speciális állampapír volt, amelynek jegyzéséből befolyt összeget használta fel az állam szűkös költségvetési helyzetének javítására. Biztos, ami biztos a kötvények jegyzését az állam a közérdekre hivatkozva kötelezővé tette. 1950 szeptemberéig az első "sorozatot" több mint 30%-kal túljegyezték, míg 1955-ig majd 7 milliárd forint értékben került sor "kibocsátásra". A tervek szerint az állampolgárok által befizetett összegeket 10 év alatt visszafizették volna, de valójában erre csak a 1970-es évek elején került sor véglegesen (akkor sem mindig a hozammal növelve).

 (forrás)

A Rendelet 1. §-a szerint a munkáltató a munkavállalói békekölcsön részletjegyzési íveit köteles volt aláírni. Aláírásával kötelezettséget vállalt arra, hogy a munkavállalói illetményéből (béréből) a kölcsön esedékes részleteit az alkalmazás tartama alatt, a jegyzett kölcsönösszeg teljes kiegyenlítéséig az Országos Takarékpénztár (továbbiakban: OTP) kijelölt számlájára befizeti. A munkáltató a munkavállaló által fizetendő kölcsönrészleteket az illetményfizetés (bérfizetés) napján köteles volt az OTP-nek átutalni. Ha a munkáltató az esedékes részlet befizetését elmulasztotta, az OTP-nek jogában állt a hátralék adók módjára történő behajtása iránt intézkedni.

A jogalkotó gondolt azokra az esetekre is, amikor a munkavállalónak nem történt illetménykifizetés. Így rendelkezett a 2. §: ha az alkalmazási viszony tartama alatt az illetmények fizetése valamely jogszabály, vagy a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás alapján (táppénzes betegség, kórházi beutalás, illetménynélküli szabadság stb.) szünetelt, a munkáltató a munkavállaló kölcsönrészleteit legfeljebb egy havi (négy heti) időre előlegezni volt köteles.

Nem mentesítette a munkavállalót az sem, ha éppen nem állt munkaviszonyban. A munkavállaló alkalmazásának megszűnése esetén a munkáltató a kilépő munkavállalónak a befizetett kölcsönrészletek összegének megfelelő névértékű kölcsönkötvényt kiszolgáltatni volt köteles (kötvényesítés). Ugyanakkor a munkavállalónak az eredeti kölcsönjegyzésben vállalt kötelezettsége változatlanul fennmaradt és a munkavállaló új, vagy újbóli munkavállalás esetében eredetileg vállalt kötelezettsége arányos részének megfelelő jegyzést volt köteles új munkahelyén megismételni.

Annak érdekében, hogy a munkavállalók jegyzése és a munkáltatók ezzel kapcsolatos közreműködési kötelezettsége kellő súlyt kapjon, ezek elmulasztását kriminalizálták:

8. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal kell büntetni azt a munkáltatót (felelős személyt), aki a jelen rendeletben meghatározott kötelességeinek nem tesz eleget. A bűnvádi feljelentés megtételére a pénzügyminiszter jogosult.

A békekölcsön-kötvény még a bírósági gyakorlatban is megjelent. A Legfelsőbb Bíróság a BH1977. 263. számú eseti döntésban kimondta, hogy a békekölcsön-kötvény meghamísítása nem közokirat-hamisításnak, hanem pénzhamisítás bűntettének minősült tekintettel arra, hogy az időközben hatályba lépett 1961. évi V. törvény (a továbbiakban: Btk.) 244. §-ának (3) bekezdése szerint az állam által kibocsátott értékpapír a papírpénzzel azonos megítélés alá esett. A döntés alapjául szolgáló tényállásban a terhelt a békekölcsön-kötvényeit meghamisította úgy, hogy a sorozatszám utolsó számjegyeit átjavítottá és azokat nyereménnyel a postahivatalban beváltotta.

"Pénzünkből csizma, ruha,
Kombájn, traktor készül,
Pénzünkből, mit jegyzünk, gyár
És iskola épül. [...]
Pénzünkből gyarapodjék,
Épüljön az ország,
Köszöntsön be minden házba
Öröm és boldogság."

Címkék: magánnyugdíjpénztár értékpapír tőkepiac jogtörténet békekölcsön

A bejegyzés trackback címe:

https://legaleagles.blog.hu/api/trackback/id/tr652377350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lüke 2010.10.17. 22:09:53

békakölcsön
a családi sztori,ilyen komolyan vették:
egy unokatestvér , akit behivtak katonának "megemberelte" magát -mert tudta ,hogy nem vonják le két évig- és megkérdezte a gyárban, mennyit jegyzett az igazgató s ö annál többet jegyezetetett be.
Másnap az egész gyárban kiplakátolták, hogy PG ennyi és ennyi békekölcsönt jegyzett, s a gyár elé cigány zenészeket hivott úgy dárídóztak , reggel jött be az anyja ,aki ott dolgozott,és összeesett a kapuban ennek láttán

süti beállítások módosítása