Hogyan tervezi a Fidesz lecserélni a köztisztviselői kart?

A kampány során nem sok szó esett arról, hogy a Fidesz mit tervez a köztisztviselői karral. Néhány homályos utalás ugyan elhangzott a bürokrácia-csökkentésről, valamint arról, hogy csökkenni fog a Miniszterelnökség dolgozóinak a száma, de tömeges elbocsátásról nem volt szó. Ahogyan arról sem, hogy az angolszász típusú zsákmányrendszernek megfelelően teljes sorcserét hajtanának végre a központi közigazgatásban, egészen akár ügyintézői szintig lenyúlva. Ezt természeten most sem állította senki, azonban a benyújtott törvényjavaslatokat összeolvasva igen érdekes dolgokra derül fény a kinevezések, és főleg a felmentések terén.

Azt már sokan megírták, hogy a már elfogadott és jelenleg kihirdetésre váró, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló T/17. számú törvényjavaslat 67. § (4) bekezdése szerint a főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízásra javasolt személlyel szemben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára kifogással élhet majd. A javaslat emellett azonban több ponton módosítja a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) is. A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy megszüntetik a kötelező versenyvizsgát, valamint azt, hogy köztisztviselői kinevezés kizárólag pályázat útján adható. Ezek természetesen eddig sem működtek hibátlanul, sőt, de legalább papíron nem lehetett teljesen önkényesen, (párt?)szimpátia alapján köztisztviselőket kinevezni. Az új miniszterelnök megválasztását követően – mivel a törvény akkor lép hatályba – majd lehet.
 
Van azonban ennél sokkal hajmeresztőbb is, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló T/45. számú törvényjavaslat. Ilyen kategória korábban nem létezett, a jövőben a központi közigazgatásban, illetve azok területi, helyi szerveinél dolgozó köztisztviselők „alakulnak át” kormánytisztviselővé, és az új szabályok rájuk vonatkoznak majd. Ezek többségében egyébként megegyeznek a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokkal, azonban van egy fontos különbség, amit a javaslat általános indokolása is kihangsúlyoz, nevezetesen, hogy a kormánytisztviselőt indokolás nélkül fel lehet menteni:
 
„A szabályrendszer kidolgozásakor azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni hazánk jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági helyzetét, melynek következtében az új szabályozás kiemelten irányul egyfelől a foglalkoztatás – így különösen a jogviszony megszüntetés – feltételeinek rugalmasabbá és takarékosabbá tételére, másfelől a felkészült munkaerő megnyeréséhez szükséges eszközök biztosítására.”
 
„(…) az állam, mint munkáltató csak valós és okszerű indokolással alátámasztottan, meghatározott esetekben és olyan jogcímen (alkalmatlanság) szüntetheti meg a közszolgálati jogviszonyt, amely a mai bírói gyakorlat szerint lényegében alkalmazhatatlan. Nincs alkotmányos, célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest – éppen az állammal szemben – kiemelt védelmet élvezzenek és de facto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során. Sőt, a jelenlegi fokozott védelemjelentős részben okolható azért, hogy a magyar közigazgatás hatékonysága alacsony és közmegítélése rossz.”
 
Azért ebben van némi csúsztatás. Jelenleg a Ktv. 17-19. §-a alapján valóban nehezebb és költségesebb felmenteni egy köztisztviselőt, mint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján felmondani egy munkavállalónak. A javaslat azonban nem valamennyi köztisztviselő esetében alakítja át a felmentési szabályokat, csak a kormánytisztviselők esetében. Az önkormányzatnál dolgozó okmányirodai ügyintézőt, vagy pl. az Országgyűlés Hivatalában dolgozó köztisztviselőt tehát továbbra is nehéz és drága lesz kirúgni. Sőt, a jövőben még egy munkavállalónak is nehezebb lesz felmondani, hiszen az Mt. 89. § (2)-(3) bekezdése szerint a munkáltató köteles felmondását megindokolni, amiből a felmondás okának világosan ki kell tűnnie, és vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.
 
Ezzel szemben a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat szerint a kormánytisztviselői jogviszonyt, valamint a központi közigazgatásban munkaviszonyban alkalmazott személyek munkaviszonyát a munkáltató (az állam) indokolás nélkül megszüntetheti.
 
8. § (1) A kormánytisztviselői jogviszonyt
a) a kormánytisztviselő lemondással,
b) a munkáltató felmentéssel
indokolás nélkül megszüntetheti.
 
35. § (1) A határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató rendes felmondással indokolás nélkül megszüntetheti.
 
Szerintem bőven elég lett volna, ha egyszerűen annyit mondana a törvény, hogy a kormánytisztviselők (vagy ad absurdum valamennyi köztisztviselő) felmentése esetén az Mt. vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ez egyszerűbb, átláthatóbb viszonyt teremtene, és a korábbi kedvezőbb helyett azonos helyzetbe hozná a köztisztviselőket a munkavállalókkal (ami lássuk be népszerű lépés), nem pedig még kedvezőtlenebbe.
 
Ám itt nem ér véget a módosítás, a törvényjavaslat szerint nem elég, hogy indokolás nélkül megszüntetető a kormánytisztviselői jogviszony és a központi közigazgatásban munkaviszonyban alkalmazott személyek munkaviszonya, de még az Mt. szerint mindenkit megillető felmondási védelem sem érvényesül esetükben:
 
33. § A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében az Mt. 90. §-át (…) nem kell alkalmazni.
 
37. § Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára az Mt. (…) 90. §-a (…) nem alkalmazható .
 
Az Mt. 90. §-a azokat az élethelyzeteket sorolja fel, amelyek időtartama alatt a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt. Ilyen pl. a betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolása miatti táppénz, a terhesség, a szülést követő három hónap, a szülési szabadság, a GYES, GYED időszaka, vagy a gyermek hároméves koráig terjedő, időszak akkor is, ha a szülő visszamegy dolgozni. Ez alatt az idő alatt ma Magyarországon senkit – sem munkavállalót, sem köztisztviselőt – nem lehet kirúgni. A javaslat elfogadása esetén ez a védelem azonban a központi közigazgatásban és azok területi, helyi szerveinél dolgozó több ezer kormánytisztviselőre nem fog vonatkozni. Látva az Országgyűlés rohamtempójú munkáját, és a törvény tervezett hatályba lépési idejét (kihirdetést követő 3. nap), nem kell sokat várnunk, néhány hét múlva már könnyen az utcán találhatja magát egy terhes, egy elhúzódó betegségben szenvedő, vagy egy kisgyermekes kormánytisztviselő.
 

Vajon a gyermekcentrikus, családbarát, egymillió új munkahelyet ígérő Fidesz, aki a közigazgatás szakmaiságának visszaállítását tűzte zászlajára, végiggondolta, mikor ezt a javaslatot benyújtotta? Esetleg ez is csak egy véletlen elírás, mint oly sok másik, a többi benyújtott törvényjavaslatban? [Erre enged következtetni ugyanis, hogy a javaslat 9. § (2) bekezdése, valamint 35. § (2) bekezdése mégis említi a felmondási védelmet]. Kínzó kérdések ezek. Talán maguk az előterjesztők is belátják majd, hogy hibáztak, túllőttek a célon. Ha nem, remélem a köztársasági elnök, illetve az Alkotmánybíróság ugyanúgy résen lesz, mint volt a Bokros-csomag idején.

Címkék: munkajog köztisztviselő bokros csomag jogalkotás közszolgálati jog kormánytisztviselő

A bejegyzés trackback címe:

https://legaleagles.blog.hu/api/trackback/id/tr822021189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Arnica 2010.05.21. 18:23:46

Ennél cinikusabb indokolással még nem találkoztam. Itt gurult el a gyógyszerem: "Nincs alkotmányos, célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest - éppen az állammal szemben - kiemelt védelmet élvezzenek, és de facto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során." Ez a védelem az utóbbi években "kiemeltecskévé" alacsonyult, a ktv.-k kiemelt felelőssége pedig megmaradt.
Nyilván időt szándékoznak megspórolni a fideszes vezető hivatalnokoknak ezzel a kirúgáscunamival. A magánszférában is kötelező írásban indokolni a rendes és rendkívüli felmondás okát. Az állam épp úgy munkáltató, miért ne vonatkozna rá is ez a kritérium? Példamutatásból elégtelen.

retekvári 2010.05.21. 18:58:39

Más szempontból is képmutató az indokolás hivatkozása a nehéz gazdasági helyzetre. A Ktv. csak olyan szempontból védi erősebben a köztisztviselőt, hogy ha valamilyen hibát követ el, akkor csak fegyelmi alapján lehet kivágni, ami nyilván körülményes, és tényleg érdemes elgondolkozni a fegyelmi felelősség hatályos állapotának fenntartásán, de a felmentésről szóló szakasz a következőképp szól:

17. § (1) A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a közigazgatási szerv vezetője, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;

b) megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták;

c) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;
stb.

Tehát ha gázban van a gazdaság, vagy átszervezést akarnak, akkor ma is minden további nélkül kidobhatnak pár ezer embert (fegyelmi nélkül), legfeljebb meg kell indokolni, de hát az nem nagy dolog.
Amúgy az indokolás nélküli felmentés és a "köztisztviselői életpálya" egy lapon említése is megmosolyogtató.:)Na meg a politikamentes közigazgatás.

shipwreck (törölt) 2010.05.21. 19:34:51

Kék a szemed? Ki vagy rúgva!
Csúnya szemmel néztél rám? Ki vagy rúgva!
Más a véleményed? Ki vagy rúgva?
Nem voltál vasárnak a templomban? Ki vagy rúgva!
Most végzett az unokahúgom az egyetemen... Ki vagy rúgva!

Ezt hívják korlátok nélküli túlhatalomnak. Ez ellenétes a munkajog minden eddig ismert elvével, lehetetlenné teszi, hogy a jogviszony megszüntetése miatt jogorvoslatot lehessen kezdeményezni.. mivel így nincs is jogkérdés... Ez milyen kereszténydemokrata jogállam? Mondjuk visszanyalhatna még később ez a fagyi... de azt gondolom nem várják meg...
Mondjuk ez így, Kormány hiányában, érdekegyeztetés nélkül nem volt túl európai...

Caracalla 2010.05.21. 20:13:02

Amellett, hogy nem lehet nem egyetérteni a posztban foglaltakkal, az azért nehezen vitatható, hogy a közigazgatásban nem lehet senkit sem lecserélni (illetve nagyon kell trükközni vele, átnevezni a szervezeti egységet/szervezetet és a korábbit formailag megszüntetni, stb.).

Azaz minőségi cserét sem lehet végrehajtani, felvenni egy rossz munkaerő helyett egy jobbat.

Mindemellett ez biztos hogy nem fog hozzájárulni a szakmaiság erősítéséhez, hiszen senki nem meri majd megmondani, ha valami hülyeség készül.

shipwreck (törölt) 2010.05.21. 21:33:33

hát igen... mondjuk most a szervezetátalakízásra való hivatkozás vélhetően megállt volna a bíróságon a felmentés okaként.. amiért ez kellett, az az, hogy ne kelljen kifizetni a vezetőket. Ezzel megint lehet akár egyetérteni is. Kérdés, bejön-e, hogy először belerúgnak azokba, akikkel utána együtt kell dolgozni. Biztos, hogy minden egyes hivatal mindegy egyes (leendő) vezetője fel van készülve ekkora hatalomra? Az ember gyarló, ezt nekik kellene a legjobban tudni.

Flari 2010.05.22. 08:41:00

Érdekes, én még úgy tanultam az egyetemen, hogy az állam lojalitást vár a közszolgától, ezért cserébe a közszolga nagyobb védelmet élvez (köztisztviselői életpálya, etc), nem beszélve arról, hogy akadnak köztük olyanok, akiket a versenyszférában jobban megfizetnének. A Legfelsőbb Bírósának kellett volna kialakítani egy olyan gyakorlatot, hogy alkalmatlanság esetén a köztisztviselő jogviszonya igenis megszüntethető legyen, és a bíróságok ne menjenek el a mostani "védjük meg a munkavállalót, mert szegény mindig olyan kiszolgáltatott" nézet felé.
Ha indoklás nélkül ki lehet rúgni a köztisztviselőt, nem fog maradni egyetlen értelmes ember a hivatalokban, mert a nem párthűeket fogják kinyomni.

A felmondási tilalmak megszüntetése egész egyszerűen gusztustalan. A kérdés, hogy van-e ok arra, hogy az állam, mint a legerősebb munkáltató nagyobb előnyt élvezzen, és kénye-kedve szerint rendezze a foglalkoztatási viszonyait, mialatt álszenten továbbra is fenntartja a felmondási tilalmakat és az indoklási kötelezettséget a magánszférában.

pakolunk special edition 2010.05.23. 16:01:25

Mintha valahol azt olvastam volna a törvényjavaslatban, hogy a felmondás tényét csak akkor lehet közölni az érintettel, amikor a közlést kizáró tényezők megszűnnek.
Tehát praktikusan ez számomra azt jelenti, hogy a terhesség, szül. szab., gyes/gyed alatt lévők gyakorlatilag mégsem menthetők fel, mert az első munkanapjukon tudják csak közölni velük a felmentés tényét, és onnan indul a 2 hónap.

A javaslat legnagyobb hibájának én egyébként pont ezt tartom: hogy több évtizede a közigazgatásban szolgáló embereket - akár nyugdíj előtt - fognak kirúgni 2 hónapnyi pénzzel, miközben a jelenlegi szabályok szerint nekik legalább 4-6 havi felmentés és mellé tisztes végkielégítés járna.

Az amúgy sem jó állapotban lévő központi közigazatásnak ez nem gyógyszer, hanem halálos ítélet. Jönni fog egy csomó, "lakitelki népfőiskolán" kiképzett pártkatona, nulla közigazgatási tapasztalattal. Képezni senki sem fogja magát, mert minek - négy év múlva úgyis kirúgják - , viszont cserébe megáll most fél évre a közigazgatás a csere idejére, utána meg lelassul, a tapasztalatlanság miatt.

SzitakötŐ 2010.05.24. 13:17:59

@pakolunk special edition:
igen, a törvényjavaslat 9. § (2) bekezdése és 35. § (2) bekezdése valóban azt rögzíti, hogy az Mt. 90. § (2) bekezdésével szemben a felmondási (felmentési) idő nem a felmondási védelem lejáratát követő 15/30 nap elteltével, hanem rögtön az első napon kezdődik. Ebből az következne, hogy az előterjesztő szándéka nem a felmondási védelem megszüntetése, csupán a felmondási idő megkezdésének előbbre hozatala.

Sajnos a feltételezett szándékkal ellentétben a törvényjavaslat nem az Mt. 90. § (2) bekezdésének kizárásáról rendelkezik, hanem az egész 90. §-éról, amely viszont az (1) bekezdésben tartalmazza a felmondási védelem eseteit is. Remélem, tényleg csak tévedésről van szó, és időben (még az elfogadás előtt) javítják. Arra viszont nem számítok, hogy az indokolás nélküliségből visszalépnek, pedig ott is jobb lenne a javaslat helyett az Mt. 89. §-ának alkalmazásáról rendelkezni.

Egyébként retekvárinál a pont, az átszervezések miatt a mostani szabályok alapján is gond nélkül fel lehetne menteni bárkit. Igaz, kicsit többe kerülne (felmentési idő + végkielégítés), mint a tervezett szabályok szerint.

vero · http://anal0g.blog.hu/ 2010.06.22. 16:17:24

itt sokkal több hsz volt egy hónapja. tévedek?

süti beállítások módosítása