Az alkotmánymódosítási kísérlet tapasztalatai

2009.06.30. 06:23 Kisigi

Hétfőn megtörtént a véleménynyilvánítási szabadság szűkítéséről szóló alkotmánymódosítási javaslat szavazása, nagyjából a várt eredménnyel. Az, hogy miért nem szabad módosítani az Alkotmányt, már korábban kifejtettem, a módosítás melletti érveket pedig Numerius Negidius szedte össze. Ezekkel többet egyelőre nem foglalkozunk. 

Miközben lelkesen követtem a parlamenti fejleményeket, az iratokból sok érdekesség derült ki, elsősorban arról, hogy a parlamenti pártok hogyan viszonyulnak az alkotmányossághoz, mennyire veszik komolyan az alkotmányozást, és úgy általában a jogalkotó mennyire ért a joghoz. Mivel nem teljesen esélytelen az, hogy a közeljövőben alkotmányozó többsége legyen az egyik pártnak, hasznos lehet ezeket a tapasztalatokat közreadni.

tovább » Címkék: alkotmányjog országgyűlés gyűlöletbeszéd jogalkotás alapjogok

Don't speak I know just what you're saying So please stop explaining Don't tell me cause it hurt

Nem vert fel valami nagy port a közbeszédben, pedig nem egészen érdektelen téma: várhatóan holnap (06.29.) kerül sor a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazására. Annyiban egyébként érthető az alacsony fokú érdeklődés, hogy nagy valószínűséggel a Fidesz nem fogja támogatni a szocialista képviselőktől származó javaslatot, abból így nem lesz semmi, és minden marad a régiben. Egy másik szempont, hogy annyiban nincs egészen igazam az alacsony érdeklődéssel kapcsolatban, hogy a holokauszttagadás büntethetősége nevezetű topik alatt azért esett szó erről sok helyen, amiben csak annyi az érdekes, hogy alapvetően szerintem nem ez a központi kérdés, hanem általában a szólásszabadság és annak korlátozhatósága.
tovább » Címkék: alkotmánybíróság alkotmányjog gyűlöletbeszéd tasz véleménynyilvánítás alapjogok

Baka András esélye

Végre van elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak. Ennek nyilván örülünk, ugyanakkor nem lennénk Baka András helyében, a világ minden kincséért sem. És nem is csak azért, mert hogy ugyan kinek van kedve a magyar bírói karral való - jó eséllyel reménytelen - permanens viaskodással tölteni elkövetkező éveit. Hanem azért is, mert nehéz elfelejteni az elmúlt egy évet, amikor is nem volt elnöke az LB-nek, ami - fogalmazzunk kevéssé szakmaian, de legalább mértéktartóan - gáz. Ezt az egy évet pont nem Bakának köszönhetjük, hanem a köztársasági elnöknek és az Országgyűlésnek, de pont Baka az, akire az egész visszahull. Egy év interregnum után neki kell ismét összeterelnie az elbitangolt nyájat, a közmondásosan nagy hatalmú bírósági vezetők (pl. a megyei elnökök) valószínűleg kifejezetten élvezték ezt a helyzetet. És neki kell szembenéznie azzal, hogy ez a sztori egészen biztosan tovább rombolta az igazságszolgáltatás iránti bizalmat (a politikai irántit is, de ez most mellékszál). És akkor még nem beszéltünk megválasztásának - fogalmazzunk ismét mértéktartóan - zilált körülményeiről (titkos választás, szabad képviselői mandátum, haha!).

Baka András mindezek után csak úgy feledtetheti el az elmúlt egy évet és megválasztásának körülményeit, ha ő lesz a világ legjobb főbírája. Mielőtt azonban megvizsgálnánk, hogy erre milyen esélyei vannak, vessünk egy pillantást a történet többi szereplőjére: a köztársasági elnökre és a pártokra.

Az meccs egyértelmű nyertese Sólyom László. Megmutatta, hogy most már végérvényesen politikus, és nem valami politikába tévedt, de abban még mindig kissé idegenül mozgó jogászprofesszor. Kitalálta, hogy Baka lesz az LB elnöke, és nem tágított. Pontosan tudta, hogy ez türelemjáték, hogy az győz, aki tudja, hogy mit akar (nem azt, hogy mit nem akar), és amellett tűzön-vízen át kitart. Vélhetően felmérte azt is, hogy ellenfelei egyáltalán nem tudják, hogy mit akarnak, maximum azt, hogy mit nem akarnak: semmi változást a bíróságok működésében. Arra is nyugodtan építhetett, hogy ellenfelei megosztottak, tehát előbb vágják egymás hátába a kést, mint Sólyoméba, és ennek érdekében akár még Bakát is megszavazzák. És nem utolsósorban: Sólyom bevállalta azt, hogy egy évig ország-világ csúfjára nincs elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak, akkora presztízsveszteséget és bizonytalanságot okozva az igazságszolgáltatásnak, amit ki tudja, mikor hever ki. Viszont van elnök, talán nem is rossz.

Tényleg, milyen elnök lesz Baka András?

Ez az, ami jelenleg a legkevésbé tudható. Outsiderként lett az LB elnöke (ezen a helyzeten a Fővárosi Ítélőtáblán eltöltött egy év egészen biztosan nem változtat), márpedig ez kényes és ellentmondásos kiindulási helyzet. Hátránya, hogy nem ismeri a belső viszonyokat, nincsenek barátai, szövetségesei. Ugyanakkor ez a legfontosabb előnye is, hiszen nincs lekötelezve senkinek, nem tekinti magára nézve feltétlenül kötelezőnek a régi beidegződéseket, szabályokat. Ha egy ilyen ember kerül vezetőként a rendszerbe, rendszerint három út áll előtte.

1. A kívülről jött, felvilágosult reformer szerepe. Küldetéstudata van, helyzetfelismerő képessége nincs. Tör-zúz, felesleges konfliktusokat vállal, a végén pedig elszáll, mint a győzelmi zászló. Nagyobb felfordulást hagy maga után, mint amilyennek az eltakarítását célul tűzte ki.

2. A reformerből lett cinikus rutinróka szerepe. Neki is van küldetéstudata, legalábbis az elején, de van helyzetfelismerő képessége is, és a végén már csak az van. Rájön, hogy a rendszer nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán változtatható meg, ezért inkább hagyja a fenébe az egészet. Belesimul a rutinba, és akkor már miért ne élvezné ki az előnyeit, nem igaz?

3. Az okos, mondhatnám sunyi reformer. Semmi görögtűz, nagy fogadkozások, szőnyegbombázás. Néhány jól kiválasztott területen fontos változásokat indít el, egyébként a folytonosságot is hangsúlyozza, nem akar forradalmat, hiszen azért kevés olyan rendszer van, amiből senkit és semmit ne lenne érdemes fenntartani. Ezek a változások gyakran csak hosszabb távon mutatkoznak meg, a politika ugye türelemjáték, erről már volt szó korábban.

Vajon Baka melyik lesz? Sejtelmem sincs. Nem tudni, milyen ember, korrekt hivatalnokfeje van, de hát ebből ugye milyen következtetést lehet levonni, semmit. Lehetne, sőt kellene is elemezni a strasbourgi ítéleteit (nekem, bevallom férfiasan, nincs hozzá kedvem, nem érdekelnek annyira az alapjogok, és ez nagyon sok munka lenne, különben is, Straub Dániel már megtette a Fundamentumban). A nyilatkozatai eddig reformpártiak, de mértéktartóak voltak, lásd például megválasztása után. De még ha ismernénk is, egy ilyen hatalmi pozíció, mint a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztja, bármit kihozhat az emberből: korábban nem létező, vagy csak lappangó negatív jellemvonásokat. Láttunk már viszonylag ártalmatlannak tűnő professzorokat, hm, furcsán viselkedni egy közjogi tisztség elfoglalása után. Vegyük ehhez hozzá azt, hogy Baka eddig még soha nem vezetett egy ekkora szervezetrendszert, mint a magyar bírósági rendszer, noha volt már rövid ideig az Államigazgatási Főiskola főigazgatója is. És persze azért nem egy világtól elszigetelt szobatudósként élte az életét, hiszen Strasbourgban bíróként emberi sorsokról döntött.

Meglátjuk. És írni fogunk róla.

 

Címkék: bíróság sólyom lászló legfelsőbb bíróság köztársasági elnök pártok országgyűlés strasbourg baka andrás

A büntetőjogi kodifikáció maradványai

2009.05.28. 06:20 Kisigi

Amikor elkezdtünk írni a Btk. új Általános Részéről, abból indultunk ki, hogy a kormány láthatólag komolyan gondolja a tervezetet, ezért hasznos megismerkedni vele. Csak annyiban tévedtünk, hogy egyáltalán nem gondoltak komolyan semmit. Amikor bejelentették, hogy szigorítani fogják a Btk.-t, egy kicsit csodálkoztam. Nem értettem, hogy minek nyúlnak hozzá pont akkor a hatályos törvényhez, amikor beterjeszteni készülnek egy teljesen új Általános Részt. Aztán okosan dekódoltam a miniszteri nyilatkozat azon részét, amely szerint a parlament most túlterhelt, a gazdasági válság rengeteg intézkedést igényel, ezért majd nyugodtabb időkben lehet foglalkozni a Btk. egészének megújításával.

A módosító javaslat átolvasása után már teljesen egyértelmű: a jogalkotó nyolc évnyi munka, követhetetlen mennyiségű és összetételű kodifikációs bizottság, nem kevés pénz elköltése után úgy döntött, hogy nem lesz új büntető kódex. Nem szerettük a tervezetet, feleslegesnek és elhibázottnak tartottuk, de arra azért nem számítottunk, hogy ilyen könnyen le fognak mondani róla. Főleg annak fényében, hogy a nyugodtabb időkben nem sok közük lesz az új törvény előkészítéséhez.

tovább » Címkék: büntetőjog jogalkotás büntetőjogi kodifikáció

A "szólás-fetisiszta" álláspont

2009.05.01. 12:40 Kisigi

 

Josh: What do you say about a government that goes out of its way to protect even citizens that try to destroy it? 
Toby: God bless America.
 

Érdekes elemzés jelent meg a Sárdobáló blogon, az írás apropóját feltehetőleg a holokauszttagadás büntethetősége kapcsán kialakult vita adta. A gondolatmenet lényege az, hogy a gyűlöletbeszéd büntethetőségét alkotmányosan is meg lehet oldani, mégpedig a becsületsértés és rágalmazás mintájára. Ugyanis ezek a tényállások az emberi méltóság védelme érdekében tartalom szerint korlátozzák a véleménynyilvánítási szabadságot, márpedig ha egy konkrét személy emberi méltóságát sértő cselekmény ellen fel lehet lépni a büntetőjog eszközeivel, akkor ezt több ember méltóságának védelme érdekében is meg lehet tenni.

tovább » · 2 trackback Címkék: alkotmánybíróság alkotmányjog büntetőjog gyűlöletbeszéd

Nézd meg a site-on, hogy mikor alakultunk

 

Minden igen messzire vezet. Olvasgatom a Magyar Közlönyt, egész konkrétan a 2009/50. számot, fantasztikus élmény, a Bajnai-kormány új szerkezetéről van szó mind a négy szövegben, és mind a négy egy egészen érdekes megoldást tartalmaz, mely szerint „ez a rendelet/határozat a kihirdetését/közzétételét követő első Kormány megalakulásával egyidejűleg lép hatályba”. Tehát magyarul mikor a közlönyben való megjelenése után megalakul az első kormány.
tovább » Címkék: miniszterelnök alkotmányjog jogbiztonság konstruktív bizalmatlansági indítvány

Bajnai-csomag vs. Bokros-csomag – alkotmányos háttér II.

Az első részben a Bajnai-csomag szociális intézményekre és a társadalombiztosítási rendszerre vonatkozó intézkedéseinek alkotmányosságánál figyelmbe vehető általános alapok kerültek bemutatásra. Ebben a részben szó lesz a táppénzt és a gyedet (gyermekgondozási díj) érintő megszorításokról, a családi pótlék és a gyes (gyermekgondozási segély) csökkentéséről, valamint a lakástámogatások, a gázár- és távhőár-támogatások megszüntetéséről.

A Bajnai-csomagban a következők szerepelnek a szociális rendszer átalakításával kapcsolatban:

  1. Táppénz általános mértékének 60%-ra csökkentése
  2. Gyes és gyed időtartamának 2 évben történő maximálása átmeneti időszak biztosítását követően
  3. Családi pótlék jelenlegi szinten történő átmeneti rögzítése 2 évre
  4. Családi pótlék jogosultsági korhatár 23-ról 20 évre történő csökkentése
  5. Lakástámogatások (szociálpolitikai kedvezmény, állami kamattámogatás) felfüggesztése 2009. július 1-jétől
  6. Gáz-és távhőár-kompenzáció 2009. évi csökkentése és 2010-től fokozatos kivezetése az energiahatékonysági támogatások fenntartása mellett
tovább » Címkék: alkotmánybíróság alkotmányjog jogbiztonság szociális biztonság bokros csomag bajnai csomag tulajdonvédelem

Bajnai-csomag vs. Bokros-csomag – alkotmányos háttér I.

2009.04.05. 15:30 dr.Balthasar
Nehéz megjósolni azt, hogy mi lesz a sorsa alkotmányossági szempontból a Bajnai-csomagként ismertté vált politikai nyilatkozatban foglalt, szociális biztonságot érintő intézkedéseknek. Ennek oka legfőképpen az, hogy a Bajnai-csomag jelen állapotában igen képlékeny, felelősen csak az Országgyűlés által már elfogadott törvényről (törvényekről) lehet majd érdemben nyilatkozni. Célszerű a tervezett intézkedéseket a jellegében és mértékében hasonló Bokros-csomaghoz (a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény), valamint az annak kapcsán megszülető alkotmánybírósági gyakorlathoz viszonyítani. Az összehasonlítást nehezíti, és az intézkedések alkotmányos megmérettetésének végkimenetelére hatással lehet az Alkotmánybíróság akkori és mostani összetételének, „habitusának” (aktivista - konzervatív) különbsége, valamint a társadalmi és gazdasági helyzet különbözősége Azért tegyünk egy kísérletet.

 

tovább » Címkék: alkotmánybíróság alkotmányjog jogbiztonság szociális biztonság bokros csomag bajnai csomag tulajdonvédelem

Kínzó kérdések az önkényuralmi jelképekkel kapcsolatban

2009.04.01. 06:12 Kisigi

Már a blog indítása óta tervezzük Vajnai Attila szomorú történetének részletes feldolgozását, de úgy döntöttünk, hogy megvárjuk a Legfelsőbb Bíróság végső döntését. Az összes létező magyar és nemzetközi bírói fórumot megjárt ügyet nem könnyű követni, de megéri tenni egy próbát. Talán így kiderül, hogyan sikerült hosszú évek kemény munkájával alkalmazhatatlanná értelmezni egy jogszabályt.

 

tovább » Címkék: alkotmánybíróság emberi jogok alkotmányjog büntetőjog gyűlöletbeszéd strasbourg közösségi jog bírói gyakorlat

"Törvény a Közszolgálatról" - mi van?

2009.03.27. 23:47 dr. Kröger

Az előző bejegyésből is látható, hogy egy-egy feles zsögödbenő, illetve conchagyőző, esetleg csemegikároly között azért mi is követjük a politikai eseményeket. Szerkesztőségünk (haha) tagjai is rendszeres fogyasztói az Index főoldalának, a kormányválság percről-percre frissülő fejleményeinek. Itt a következő bejegyzés ütötte meg egyikőnk szemét:

 


 

"A miniszterelnökség törvényi feltétele

A közhatalom közvetett vagy közvetlen gyakorlásával, illetve az állam vagy a helyi önkormányzat általános érdekeinek védelmével összefüggő munkakörök esetében a közszolgálati jogviszony magyar állampolgárral, vagy – törvény rendelkezése alapján – kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező személlyel létesíthető.

(Törvény a Közszolgálatról, 25. paragrafus)"



 

(Ugye az egyik, akkor épp aktuálisnak tűnő miniszterelnök-jelölt magyar-román kettős állampolgár, tehát az Index utánanézett, hogy lehet-e ilyet.)

"Mi ez a közszolgálatról szóló törvény? van ilyen? ugye nincs?" söpört végig a zavart kérdés szerkesztőségünk (haha) levelezőlistáján. Joggal, hiszen természetesen nincs ilyen törvény: olyan van, hogy Ktv. (a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény), meg Ksztv. (a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény), és egyik se támaszt ilyen feltételt a miniszterelnökkel szemben (a Ksztv. 15. §-a szerint választójoggal és büntetlen előélettel kell rendelkeznie). Azon most ne is tépelődjünk, hogy a miniszterelnök vajon közszolgálati jogviszony keretében látja-e el a feladatát (a hatályos szabályok szerint nem).

Akkor meg mi ez?

A Google segítségével villámgyorsan kiderült: ez a "Törvény a Közszolgálatról" csak egy tervezet, méghozzá nem is mai gyerek, 2004-ből való. Jelenleg a Mentődolgozók Országos Szakszervezetének honlapjáról tölthető le. A jelek szerint nem is a Kormány, hanem valamelyik érintett szakszervezet kezdeményezésére készült. Igaz, hogy a 25. §-a valóban tartalmazza a fent idézett szöveget, de azért még nem jogszabály, bőven nem.

Az kifejezetten jó, ha az Index ilyen kis színesekkel/kis hasznosakkal tűzdeli meg a hömpölygő hírfolyamokat, hogy tényleg, akkor most lehet-e egyáltalán miniszterelnök a kettős állampolgár, vagy már itt megbukott a jelölt, mielőtt bármelyik párt mondott volna rá valamit. Az is igaz, hogy a Google a mi barátunk, nyilván az újságíróé is. De van nekünk egy másik barátunk is, a jogszabály, ami például elérhető itt, és van tárgyszavas kereső is.

És persze az újságírónak van még egy barátja: a szerkesztő, aki nem engedi címlapra a hülyeségeket.

Címkék: index miniszterelnök közszolgálati jog

Benyújthat-e a miniszterelnök konstruktív bizalmatlansági indítványt?

Egy kormányválság mindig felvillanyozza a közjogászokat. A mindennapi ügymenet - a parlamenti törvénygyár, a közigazgatás napi ügyeinek intézése, az állam alapjáraton történő működtetése - fontos ugyan, de ritkán tartogat szakmai csemegéket. Ilyeneket általában a válsághelyzetek vagy alkotmányos mulasztások (lásd pl. a közigazgatási hivatalok esetét) kínálnak tálcán. Emlékszem például, hogy 2004-ben, Medgyessy Péter megbuktatásakor lehetett reménykedni: hátha egyszer látunk végre közelről egy működő konstruktív bizalmatlansági indítványt. Medgyessynek azonban semmi fogékonysága nem volt az alkotmányjog szépségei iránt (rosszmájú kritikusai szerint a kormányzás szépségei iránt sem), és lemondott. Most megint van némi esélyünk: Gyurcsány Ferenc azt mondja, két hét múlva saját maga kezdeményezi a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtását saját maga ellen. Bízzunk benne, hogy tökösebb lesz, mint méltán megbuktatott, fantáziátlan elődje, és véghezviszi, amit eltervezett, innen kívánunk neki ehhez sok erőt, persze szigorúan a szakmai kíváncsiságtól hajtva.

tovább » · 1 trackback Címkék: miniszterelnök alkotmányjog köztársasági elnök országgyűlés konstruktív bizalmatlansági indítvány

A "három csapás" és a Btk.

2009.02.25. 06:24 Kisigi

Nem sok esélyt adtam arra, hogy a "három csapás" néven elhíresült javaslat valaha is meg fog jelenni konkrét normaszöveg formájában, legalábbis az eredeti bejelentésnek többé-kevésbé megfelelő törvényszöveggel. Mégis ez történt. A javaslat jelenleg az Országgyűlés előtt van, az előterjesztők sürgősségi tárgyalást kértek benne, ezért hasznos lehet megismerkedni a tartalmával egy kicsit részletesebben is.

tovább » · 1 trackback Címkék: büntetőjog büntetéskiszabás jogalkotás három csapás

A Büntető Törvénykönyv új Általános Része IV.

Ahogy az már Kisigi eddig posztsorozatából is kiderült, vita alatt áll a Büntető Törvénykönyv új Általános Részének tervezete. Arról is írt Kisigi, hogy ebben nem szerepel a büntetés célja, én egy jó barátommal folytatott vita miatt most mégis szeretném még egyszer körbejárni ezt a dolgot.

tovább » Címkék: büntetőjog jogalkotás büntetőjogi kodifikáció

A "három csapás" és az Alkotmány

2009.02.13. 19:22 Kisigi

Megszoktuk már, hogy a politika egy össztársadalmi felháborodást kiváltó bűncselekményre kizárólag a Btk. szigorításának igényével bír reagálni. Most is ezt történt, a Fidesz egyik képviselője előállt egy javaslattal, amely szerint az Amerikai Egyesült Államokban létező, ún. három csapás törvényt be kell illeszteni a magyar jogrendszerbe. Ez (szerinte) azt jelenti, hogy „aki súlyos vagy erőszakos bűncselekményeket követ el, és ezt visszaeső formában három alkalommal megteszi, abban az esetben valós, ténylegesen letöltendő életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélendő automatikusan”. Mindez azért lesz nagyon jó, mert Kalifornia államban, ahol a legszigorúbb formában alkalmazzák, az évente ismertté vált 8,8 millió bűncselekmény száma 6,5 millióra csökkent.

tovább » Címkék: alkotmányjog büntetőjog büntetéskiszabás jogalkotás három csapás

A Büntető Törvénykönyv új Általános Része III.

2009.02.03. 08:56 Kisigi

Nem múlhat el büntetőjogi kodifikáció a bűncselekmény fogalmának újragondolása nélkül, ez a bejegyzéssorozatunk tárgyát képező tervezet esetén is megtörtént. Tudom, hogy hülyén hangzik, de a jogtudósok a bűncselekmény fogalmáról vérre menő vitákat bírnak folytatni, nem is igazi elméleti büntetőjogász az, akinek nincs egy saját definíciója. Ezt a tudományos vitát nem igazán akarom ismertetni, akit érdekel, utána tud olvasni: a Jogelméleti Szemlében viszonylag korrekt és érthető írások jelentek meg (itt, itt és itt), de az egész problémakör összefoglalásáról is készültek tanulmányok.

tovább » Címkék: büntetőjog jogalkotás büntetőjogi kodifikáció

A Büntető Törvénykönyv új Általános Része II.

2009.01.26. 06:00 Kisigi

A Btk. új Általános Részének tanulmányozását ott hagytuk abba a múlt héten, hogy az előterjesztés a kettős nyomvonaló kriminálpolitika megvalósítását tűzte ki célul. Ennek a lényege az, hogy a súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben a törvény szigorát kell alkalmazni, míg a kisebb súlyú cselekmények elkövetőivel szemben alternatív szankciók alkalmazására kell törekedni.

tovább » Címkék: büntetőjog jogalkotás büntetőjogi kodifikáció

A Büntető Törvénykönyv új Általános Része I.

2009.01.19. 06:00 Kisigi

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közzétette a Büntető Törvénykönyv új Általános Részének tervezetét. Kicsit csalódottan vettem tudomásul, hogy a kodifikációs bizottság közel nyolc évnyi munka után nem tudott összehozni egy teljes Btk.-t. Mivel úgy tűnik, hogy a kormányzat viszonylag komolyan gondolja a tervezetet, érdemes részletesen elemezni a javasolt normaszöveget. Azt nyilván nem gondolom, hogy a jogalkatóra bármekkora hatással lesz az itt megjelent véleménynek, de így talán egy-két embert nem érnek majd nagy meglepetések a hatálybalépés után.

tovább » Címkék: büntetőjog jogalkotás büntetőjogi kodifikáció

Hogyan működik az állam? Az elnök és a pártok konfliktusának alkotmányjogi háttere

Újabb Sólyom-jelölt vérzett el: az Országgyűlés nem választotta meg Havasiné Orbán Máriát a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Jó ideje tart már a kötélhúzás az elnök és az Országgyűlés (a parlamenti pártok) között: az elnök rendre nem konzultál a pártokkal, mielőtt jelölne valakit (LB-elnököt, ombudsmant, legfőbb ügyészt), az Országgyűlés pedig általában nem választja meg a jelöltet. A helyzet kínos: nyár óta nincs elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak. Praktikusan, pusztán igazgatási szempontból nézve persze nincs olyan nagy baj, hiszen az ügyek többségét az erős hatáskörökkel felruházott megyei bírósági elnökök viszik. Azonban mégiscsak egy alkotmányos szervről van szó, amelynek kell hogy legyen elnöke. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy mi áll az elnöki gyakorlat hátterében, igazolható-e alkotmányjogi érvekkel.

tovább » Címkék: alkotmánybíróság alkotmányjog köztársasági elnök pártok országgyűlés megosztott hatáskör

You never learned nothing and nothing isn't over

2008.11.26. 06:00 Kisigi

Ismét napirendre került a családon belüli erőszak kérdésköre, most éppen a 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen elnevezésű rendezvénysorozat kapcsán. Idén nem ez az első alkalom, hogy felmerül a téma: a nyáron civil jogvédő szervezetek nyílt levélben fordultak az IRM-hez a távoltartás kapcsán felmerült gyakorlati problémékat részletezve, majd néhány lelkes képviselő törvényjavaslatot nyújtott be a hatékonyabb szabályozás érdekében. Mivel a probléma egyáltalán nem hagy hidegen, továbbá mert lelkes híve vagyok a minőségi jogalkotásnak, úgy gondoltam nem árt, ha a hatályos szabályozzásal kapcsolatos néhány kritikát közelebbről is megvizsgálok. Ez talán segít annak eldöntésében, hogy merre kellene indulni a módosításokkal.

tovább » Címkék: büntetőjog családon belüli erőszak jogvédők büntetőeljárás

Máshol jársz

2008.11.04. 18:57 Kisigi

Nem először fordul elő a magyar igazságszolgáltatás történetében, hogy a vádlott eltávozik az ítélethirdetésről. Most mindezt egy ismert ember csinálta, ezért Draskovics Tibor azonnal vizsgálatot kezdeményezett, a blogokon pedig megindult a szakértés. Ismeretterjesztő céllal az alábbiakban összefoglaljuk az ilyen esetekre vonatkozó eljárásjogi rendelkezések lényegét.

Figyelmeztetés: a bejegyzés viszonylag hosszú, nem túl izgalmas, de legalább nem is vicces. Viszont szükségesnek tartom leírni, hogy mindenki lássa, a történet nem intézhető el annyival, hogy "már a fegyencek is szabadon kisétálhatnak a bíróságról, ez már anarchia, baszod".

tovább » Címkék: ismeretterjesztés büntetőeljárás bírói gyakorlat

El lehet-e venni a 13. havi juttatásokat?

A gazdasági válság miatt újra megszorítások lesznek, és a Kormány nem akarja kifizetni a 13. havi juttatásokat a közszférában dolgozók és a nyugdíjasok számára. A hírek ellentmondásosak: nem világos, hogy pontosan milyen lépésekre gondol a Kormány (és személy szerint a miniszterelnök), több okból sem. Mintha a döntéshozók nem minden esetben lennének tisztában azzal, hogy a jogi szabályozás milyen eszközöket ad számukra a tervezett intézkedések végrehajtásához. Az alábbiakban a közjogi szempontból kérdéses pontokat veszem végig.

tovább » · 1 trackback Címkék: alkotmánybíróság alkotmányjog jogalkotás 13. havi

I didnt mean to hurt you I'm sorry that I made you cry

Az OÉT-tal kapcsolatos 1204/A/2006. AB határozatot Kobayashi elemzi a blogján, én itt az érdemi kérdésbe nem is mennék bele (kell-e az OÉT egyetértése ahhoz a bizonyos rendelethez), mert szerintem egyértelmű, egyetértek azzal, hogy nem kell. Azt is adottnak veszem, pont a határozat, illetve az ott idézett egyéb AB határozatok alapján, hogy az egyetértési jog jogalkotási hatáskört jelent. Inkább formai dolgokról lesz szó.

tovább » Címkék: alkotmánybíróság alkotmányjog

Drop the charges, man, drop the charges

2008.10.15. 20:45 Kisigi

Az Európai Bíróság döntést hozott a Katz-ügyben, amelyben a Fővárosi Bíróság kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást. Az ügy lényegi kérdése az volt, hogy a pótmagánvádlóként fellépő sértett tanúkénti kihallgatása kötelező-e a 2001. március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat alapján. Ennek 2. cikke ugyanis kimondja, hogy minden tagállam biztosítja, hogy a sértettek a büntetőjog rendszerében tényleges és megfelelő szereppel rendelkezzenek, a 3. cikk pedig azt írja elő, hogy a sértett számára biztosítani kell az eljárás során a meghallgatás és a bizonyítékok szolgáltatásának lehetőségét.

tovább » Címkék: büntetőeljárás közösségi jog bírói gyakorlat

It amounts to the same, absolutely nothing

A mai postban egy újabb érdekes állattal ismerkedhetünk meg, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvénnyel, amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk a továbbiakban Törvénynek, így nagybetűvel.

Barátunk a többi rosszul kodifikált törvényhez hasonlóan rendelkezik céllal, amit az 1. §-ból ismerhetünk meg, ez pedig nem más, mint az, hogy a felderítés hatékonyságának növelése érdekében szabályozza a magyar bűnüldöző szerveknek a bűnmegelőzés és a bűnüldözés során külföldi hatóságokkal folytatott együttműködését. Szép, nem?

Ezt követi egy fogalommeghatározásokat tartalmazó 2. §, azt pedig az alkalmazási szabályokat tartalmazó 3. §. Vájtszeműek felfigyelhetnek arra, hogy a Törvénynek hatálya, az nincsen, ami már csak azért is érdekes, mert például ahogy az a későbbi részekből kiderül, bizonyos rendelkezéseket nem csak Magyarország területén kéne alkalmazni, no de hát zágson.

A 4. § szépen tartalmaz mindenféle közrendi, meg hasonló kizáró okokat, aztán jön a NEBEK nevezetű rendőrségi szerv feladata, majd az együttműködés általános és különös szabályai.

Az izgalmas azonban a 3. §, mely szerint:

3. § (1) E törvény - a (3) bekezdés kivételével - a 8. §-ban meghatározott együttműködési formákat szabályozó nemzetközi szerződés megléte esetén alkalmazható.

(2) A nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése esetén a nemzetközi szerződés az irányadó.

(3) Magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamainak kijelölt szerveivel az Európai Uniót létrehozó Szerződés 34. cikkének 2. bekezdésében meghatározott közös állásfoglalás, kerethatározat vagy határozat alapján is együttműködhet.

Gondoljuk végig ezt egy kicsit, először az (1) és (2) bekezdést. A Törvényt tehát csak akkor alkalmazhatjuk, ha van olyan nemzetközi szerződés, amely a Törvény szerinti együttműködési formákról szól. Ebben az esetben viszont – mivel törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésekről van szó – nem a Törvényt, hanem a nemzetközi szerződést alkalmazzuk. Ha esetleg valamiben eltér a Törvénytől, akkor már itt jelzi a szöveg, hogy a nemzetközi szerződés szabályait kell alkalmazni. Ez egyébként amúgy is így lenne persze.

Azt nagyjából kizárhatjuk, hogy a nemzetközi szerződést úgy fogják megkötni, hogy nem tartalmaz részletes szabályokat, csak azt, hogy van olyan, hogy mondjuk határon átnyúló megfigyelés. Az még kevésbé valószínű, hogy majd arra utal egy ilyen egyezmény, hogy alkalmazzuk erre a Törvényt, hiszen honnan is tudná a másik részes állam, hogy miket szabályozunk mi a belső jogunkban erről, és egyáltalán, hogyan is rendelhetné alkalmazni egy állam joga mindenféle átültetés meg ilyesmi nélkül egy másik állam jogát. Ha valakit esetleg érdekel, itt láthat egy ilyen egyezményt, amiben látszik, hogy a Törvényben szabályozott kérdéseken szépen végigmegy, adott esetben jóval részletesebben is, mint a Törvény.

Ezen a ponton gondolkodik el azon az ember, hogy fel merje-e tenni a kérdést: voltaképpen mit szabályoz ez a mi Törvényünk? Csak akkor lehet alkalmazni, ha van az együttműködésről nemzetközi egyezmény, de akkor meg a nemzetközi egyezmény (illetve az azt kihirdető törvény) alkalmazandó. Mit is akarhatott a jogalkotó? Ezt nem tudhatjuk, bár az Indokolásban valamit magyaráz, de szokás szerint nem sok derül ki. Mindenesetre mondani szerintem valami mást sikerült.

Na de mentsvárként egyből kínálkozik a 3. § (3) bekezdése, amely szerint akkor is lehet ám alkalmazni a Törvényt, ha az Uniós Szerződés 34. cikkének 2. bekezdésében meghatározott közös állásfoglalás, kerethatározat vagy határozat alapján működnek együtt a bűnüldöző szervek. Csak érdekességképpen hívnám fel a figyelmet a kiemelkedősen elegáns kodifikációs technikára: „csak akkor alkalmazható, ha van nemzetközi szerződés, kivéve, ha uniós aktus alapján működnek együtt”. Egy kis logikai értelmezéssel persze ki lehet sakkozni, hogy akkor is alkalmazni kell, ha uniós aktus alapján zajlik az együttműködés, vagy legalábbis azt, hogy a jogalkotó ezt akarta mondani.

Nosza, nézzük meg hát az Eurlexen ezt a 34. cikk 2. bekezdést. Aszondja a minket érdeklő a), b) és c) pont, hogy a Tanács:

a) közös álláspontokat fogadhat el, amelyekben meghatározza, hogy az Unió hogyan viszonyul egyes kérdésekhez. Szóval mondjuk az Unió támogatja a tagállamok bűnüldözési együttműködését. Talán nem eretnekség az a vélemény, hogy amennyiben valóban az Unió álláspontját tartalmazza a közös álláspont, az nem fog jogalapot teremteni a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésére. Persze kétségkívül elképzelhető, hogy az Uniós Szerződéssel ellentétesen azt mondja egy ilyen közös álláspont, hogy Magyarország és Portugália között lehetséges a határon átnyúló üldözés, csak nem valószínű. Meg azért a Szerződéssel is ellentétes.

b) kerethatározatokat fogadhat el a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése céljából. A kerethatározatok az elérendő célokat illetően kötelezőek a tagállamokra, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyják. A kerethatározatoknak nincs közvetlen hatálya. Ez itt ugye régi barátunk, az irányelv tesója, vagyis az a lényege, hogy át kell szegénykét ültetni. Az, hogy nincs neki közvetlen hatálya, az annyit jelent, hogy nem mondhatja, hogy Magyarország és Portugália között van határon átnyúló üldözés, legfeljebb csak azt, hogy Magyarország és Portugália alakítsa ki ezt. Az egy kicsit rossz szájízt hagy az emberben, hogy ezt amúgy pont nem közvetlen hatálynak hívják, hanem közvetlen alkalmazhatóságnak, de mindegy.* Újfent nem félek kimondani, hogy ez alapján szintén nincs közvetlenül jogalap az együttműködésre.**

c) határozatokat fogadhat el — a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését kivéve — bármely egyéb olyan célból, amely e cím célkitűzéseivel összhangban van. Ezek a határozatok kötelezőek és nem rendelkeznek közvetlen hatállyal; a Tanács minősített többséggel elfogadja az ezeknek a határozatoknak az Unió szintjén történő végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Hát, a közvetlen alkalmazhatóság hiánya miatt talán visszautalnék a kerethatározatnál mondottakra.

Mindent összevéve úgy tűnik, hogy a Törvényt sosem kell alkalmazni, mert ezt ügyesen kizárja saját maga, amihez azt hiszem, csak gratulálni lehet.

 
 
 
 

* Ha esetleg valaki nem jogász is olvassa ezt, közvetlen alkalmazhatóságnak azt szokták hívni az EU aktusoknál, ha azokat nem kell (és nem szabad) átültetni a tagállamok jogába, közvetlen hatálynak meg azt, ha a nemzeti bíróságok előtt egy az egyben lehet hivatkozni a közösségi jogra. Mivel itt bűnüldöző szervek együttműködéséről van szó, utóbbinak nem sok értelme lenne.

** Itt persze felhozható lehetne az a logikailag egyébként bakot ugró érv, hogy a Törvény átültet egy ilyen kerethatározatot. Nézzük meg hát a jogharmonizációs záradékot tartalmazó 52. §-t. Az ott felsorolt aktusok között egy kerethatározat van, az Európai Unió Tanácsának 2002. június 13-án kelt, a közös nyomozó csoportokról szóló 2002/465/IB kerethatározata : ennek 1. cikk (1) bekezdése úgy kezdődik, hogy a tagállamok kölcsönös megállapodással hozhatják létre a közös nyomozócsoportot, mi által visszajutunk a Törvény 3. § (1) és (2) bekezdéséhez.

 

Címkék: nemzetközi jog jogharmonizáció közösségi jog

It’s a timing tragedy

Érdekes és tanulságos a T/5657. számú törvényjavaslat eddig és eljövendő hányattatásainak története, és hát egy igencsak kellemetlen lyukra világítana rá az Abtv. (az alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény) rendszerében, ha egy történet világítani tudna. Ahogy a linkből is látható, a törvényjavaslatot 2008. június 2-án fogadta el az Országgyűlés, annak elnöke rendben meg is küldte a köztársasági elnöknek, aki azonban június 24-én a 15. §-al kapcsolatban előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Ezzel eddig semmi gond nincs, legfeljebb kellemetlen lehetett az előterjesztőnek. Az előzetes normakontroll kérésének indokai a jelen post szempontjából nem különösebben fontosak, akit érdekel maga a beadvány, elolvashatja a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján.

 

Tételezzük fel, hogy az AB nem találja alkotmányellenesnek a köztársasági elnök által kifogásolt rendelkezéseket, ami azért megesik néha. Ami érdekes viszont, hogy az Alkotmánybíróság mindeddig nem hozott döntést. A törvényjavaslat 18. §-ából kitűnik, hogy a törvény 2008. szeptember 1-én lépett volna hatályba. Ez az időpont már elmúlt, következéseképpen ha netán tartalmilag alkotmányos a törvény, akkor is visszamenőlegesen lépne hatályba, ami magában alkotmányellenes. Ez már önmagában igen érdekes helyzet, hiszen az alkotmányellenesség kizárólag abból fakad, hogy az AB június 24. óta nem talált időt a jogszabály megvizsgálására, vagyis semmi más oka nincs az alkotmányellenességnek, mint az, hogy a testület még nem döntött. Borítékolhatnánk tehát, hogy a testület kilövi az egész törvényt, a jogállamiság nagyobb dicsőségére, hiszen a visszamenőleges hatálybalépés nem valami ildomos dolog, még ha kevéssé elegáns megoldás is ez, tekintettel annak okaira.

 

Van azonban egy másik gond is.

 

Az Abtv. 35. § (1) bekezdése szerint a köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezését megvizsgálja. A (2) bekezdés azt mondja, hogy ha az Alkotmánybíróság a törvény aggályosnak tartott rendelkezésének alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti. Ez látványos ellentétben áll az Abtv. utólagos normakontrollra vonatkozó – jóval gyakrabban alkalmazott – 40. §-ával, amely teljes vagy részleges megsemmisítésről beszél. A törvény itt nem teszi lehetővé azt, hogy az AB a nem támadott rendelkezéseket is vizsgálja, vagyis az egész módosító jogszabály – benne a hatálybalépésről rendelkező 18. §-al – nem tehető vizsgálat tárgyává.

 

Mindez azt jelenti, hogy a fenti alkotmányossági vélelemből kiindulva, az AB nem bánthatja a törvényt, amely így visszamenőlegesen lesz kénytelen hatályba lépni, ezzel természetesen azonnal megsértve a jogállamiság követelményét. Én a magam részéről érdeklődéssel várom, hogy hogyan mászik ki az Alkotmánybíróság a saját maga ásta veremből. Tippem: contra legem értelmezéssel a törvény egészének alkotmányellenessé nyilvánítása. Jó, de még mindig szuboptimális esetben a döntés tartalmaz majd valamilyen jogszabályoktól elrugaszkodott fejtegetést arról, hogy miét lehet mégis az egész jogszabályt alkotmányellenessé nyilvánítani, az Abtv. kifejezett rendelkezésére tekintet nélkül, azonban nem vagyok derűlátó: sokkal valószínűbb, hogy rezzenéstelen arccal alkalmazni fogják azt az egyébként nagyjából random helyzetekben alkalmazott érvüket, hogy az indítvány tartalmától függetlenül az egész jogszabályt vizsgálják.

Címkék: alkotmánybíróság alkotmányjog

süti beállítások módosítása