Az előző postban említett előterjesztést véleményezte az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért is. Mindkét szervezet véleményét osztom a legtöbb kérdésben, de a TASZ-nak az erőszak értelmezése kapcsán kifejtett álláspontja téves. Mint ahogy az közismert, az előterjesztés a Btk. 242/B. §-ához és a 271. §-hoz értelmező rendelkezést kapcsol: „erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sértés okozására”.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a büntető jogszabályok módosításával képzeli el a tüntetések/ellentüntések utóbbi években tapasztalt eldurvulása elleni fellépést. Az előterjesztés indokolása szerint "a közelmúlt eseményei is mutatják, hogy indokolt a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeken elkövetett egyes súlyos sérelemmel járó jogellenes cselekményekkel szembeni szigorúbb fellépés". Írásomban először azt vizsgálom, hogy a hatályos szabályozás szerint lehetőség van-e a szigorúbb fellépésére, vagyis arra keresem a választ, hogy valóban szükség van-e a módosításra. Tekintettel az eljárások ismert eredményeire, a szigorúbb fellépést a bűnösség megállapítása és büntetőjogi szankció alkalmazása jelenti.

Nemrég jelent meg a Jogifórumon egy interjú Jakab Andrással, aki a Századvégnél ősszel megjelenő Alkotmánykommentár szerkesztője. Ez az a kommentár, amelynek a munkálatait még Sólyom László kezdte meg egy pár fős csapat élén, de 2005-ös köztársasági elnökké választása félbeszakította a munkát (a tervről a korábbi bejegyzésemben belinkelt interjúja végén is ejtett pár szót). Jakab - ha jól tudom - már ebben a kezdeti csapatban is benne volt, és Sólyom kiválása után átvette a szerkesztést. Az interjúban erről, valamint életéről, mindennapjairól, sikereiről és kudarcairól, és persze legújabb terveiről vall a munkáról beszél.

A Bírósági Határozatok Gyűjteményének közzétételét az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Eitv.) 16. §-a tette kötelezővé. A rendszer bő egy éve működik, nem mondhatjuk, hogy a felhasználók nagy örömére. Én is tapasztaltam azokat a problémákat, amelyekre Kobayashi és a kommentelők utaltak, ezek nem csupán dühitőek, de a jogszabályoknak való megfelelés kérdését is felvetik. Ugyanis az Eitv. 20. § (3) bekezdése szerint biztosítani kell, hogy a megjelölt jogszabályhelykre keresni lehessen. Ezt jelenleg a rendszer csak részben teszi lehetővé, mivel kizárólag paragrafusszámra lehet keresni, azon belül nem lehet szűkíteni, a /A., /B., stb. jelölésű jogszabályhelyekre meg egyáltalán nem lehet keresni.

Még a szakmai közvélemény sem figyelt fel különösebben az 1/2008. (I. 11.) AB határozatra, ennek ellenére jelentősége nem lebecsülendő. A határozat az Sztv. két rendelkezését semmisítette meg: annak a lehetőségét, hogy az elzárásra történő átváltoztatásra tárgyaláson kívül kerüljön sor, illetve hogy szabálysértési ügyben tárgyaláson kívül bírósági titkár is eljárhasson. A határozat kritikájával részletesen nem szeretnék foglalkozni, a különvélemények megteszik helyettem is, nagyjából egyetértek velük. Inkább a határozat lehetséges következményeit szeretném felvillantani, de ehhez szükséges rögzíteni, hogy milyen alkotmányos tételeket dolgozott ki a testület.

A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma felülvizsgálta állásfoglalásait, mivel a jogszabályváltozások folytán azok egy része eredeti formájában már nem tartható fenn. Az 56. BK véleményen még van mit dolgozni:

"A sértett felróható közrehatása enyhítő körülmény. Ilyennek értékelhető (...) a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél a könnyelmű, kihívó magatartása."

Aki hallott már ügyészi perbeszédet, biztosan találkozott a következő mondással: további súlyosító körülmény a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottsága. Hallottam olyan esetről, amikor egy ügyvédkolléga kreatív volt, előhúzott a táskájából egy hivatalosnak tűnő statisztikát, és elmondta, hogy az adott bűncselekményből jelenleg kb. harmadannyit követnek el, mint a cselekmény elkövetésének évében, így nehezen mondható elszaporodottnak. Persze ha igazán okos lett volna, behivatkozza az 56. BK vélemény vonatkozó részét:

"A bűncselekmények elszaporodottsága súlyosító körülmény akkor, ha a köztudomás szerint az ügyben elbírált vagy az ahhoz hasonló bűncselekmények száma (az elkövetéskor) a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedést mutat, vagy ha a számuk az adott területen lényegesen magasabb volt az átlagosnál."

Ha nagyon okos lett volna, a mondat második részéről elegánsan elfeledkezik...

Blogunk létrehozását több tényező motiválta. Az egyik, hogy jogi témákkal meglepően kevés magyar blog foglalkozik. Míg a világ boldogabbik felén nem meglepő, ha egy szövetségi bíró és jogtudós blogol, a magyar blogoszféra kb. 3 ilyen témájú kezdeményezést tud felmutatni - és ebben már a Zugügyvéd is benne van. A másik motiváció a közléskényszer: érdekelnek minket a jogtudománnyal kapcsolatos kérdések, szeretünk ezekről beszélgetni, és szeretnénk, ha nyoma maradna a gondolatainknak.

A szerzők között különböző jogterületen dolgozó jogászok vannak, így az írások között megtalálhatók lesznek versenyjogi, büntetőjogi, alkotmányjogi, közigazgatási joggal kapcsolatos és jogelméleti írások, de természetesen a civilisztika több területével is foglalkozni fogunk.

Meggyőződésünk, hogy egy írás minőségét nem annak közlési formája határozza meg, és így egy blogon is megjelenhetnek tudományos igényű írások. Arra természetesen nem számítunk, hogy egy Magyar Jogban közzétett publikáció valaha is ránk fog hivatkozni, de igyekszünk úgy írni, hogy ez ne rajtunk múljon. Mindez nem jelenti azt, hogy kizárólag jogászoknak szólna a blog, reméljük, hogy az idetévedő laikus is talál magának olvasni- és kommentelnivalót. Ez utóbbit többek között az aktuális, a közvélemény figyelmét is felkeltő események jogi hátterének bemutatásával kívánjuk elérni.

A szerzők több forrásból merítenek: vannak olyan problémák, amelyek a napi munka során merülnek fel, de az alaposabb elmélyülésre már nincs időnk, vagy egyszerűen nincs lehetőségünk a saját álláspontunk kidolgozására. Követjük és értékeljük a jogalkotó, a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság tevékenységét, reagálunk a figyelmünket felkeltő publikációkra és blogbejegyzésekre.