Apák és fiúk - kötelezhet-e már most is az állam a szülők tartására?

2011.06.04. 20:50 dr.Balthasar

A válasz: igen. Újdonságként jelent meg a sajtóban, hogy a kormány érvényt akar szerezni a szülőtartásnak. Ennek alapját - a cikkek szerint - az Alaptörvényben található azon rendelkezés adja, amely szerint „a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni”. Remélem senkit nem ér meglepetésként, de erre már most is megvan a lehetőség. Az állam polgári jogi és - ahogy erre egy általam igen tisztelt büntetőjogász felhívta a figyelmemet - büntetőjogi alapon is érvényt szerezhet a szülőtartási kötelezettségnek a hatályos jogszabályok alapján. Lássuk csak az alapvető szabályokat.

tovább » Címkék: polgári jog tartási kötelezettség családi jog szülőtartás

"A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt!"

2010.10.17. 09:00 dr.Balthasar

"A kölcsönkötvényeket
Pesten kisorsolták,
Új jegyzésben vesz most részt
Egész Magyarország.
Ki hazáját szereti,
Új kölcsönt jegyez ma,
Készíti forintjait
Minden dolgos gazda" (forrás)

Nagyjából 60 évvel ezelőtt lépett hatályba a munkáltatóknak a Békekölcsönnel kapcsolatos kötelességeiről rendelkező 243/1950. (X. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: Rendelet). A békekölcsön-kötvény egy speciális állampapír volt, amelynek jegyzéséből befolyt összeget használta fel az állam szűkös költségvetési helyzetének javítására. Biztos, ami biztos a kötvények jegyzését az állam a közérdekre hivatkozva kötelezővé tette. 1950 szeptemberéig az első "sorozatot" több mint 30%-kal túljegyezték, míg 1955-ig majd 7 milliárd forint értékben került sor "kibocsátásra". A tervek szerint az állampolgárok által befizetett összegeket 10 év alatt visszafizették volna, de valójában erre csak a 1970-es évek elején került sor véglegesen (akkor sem mindig a hozammal növelve).

 (forrás)

tovább » Címkék: magánnyugdíjpénztár értékpapír tőkepiac jogtörténet békekölcsön

A bizonytalan jövő

2010.09.28. 23:59 dr.Balthasar

A sajtó is beszámolt az egyik biztosító társaság és egy tanácsadó cég együttműködése révén létrejött jelentésről, amely az európai országok nyugdíjrendszereiről szól. Itt található a Magyarországra vonatkozó tanulmány, és itt a régiós tanulmány. Hát, kezdjünk el spórolni, és reménykedjünk abban, hogy polgártársaink is így járnak el.

Az Európai Bizottság két rendelet tervezetet is közzétett 2010. szeptember 15-én, amelyek alapjaiban változtatják majd meg az EU tőkepiacának működését. Az egyik a válság elmélyítésért elsősorban felelősnek talált short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS-ek) egyes kérdéseiről szóló rendelet tervezete, amely itt érhető el. A másik, a válság fő "bűnbakjait", az OTC (tőzsdén kívül kereskedett) származtatott ügyleteket, az ezen ügyletek elszámolásában részt vevő központi szerződő feleket és az ügyletek adatait "raktározó" kereskedési adattárházakat szabályozó rendelet tervezete, amelyről bővebben itt találhatók információk.

Címkék: nyugdíj tőkepiac cds otc short ügylet derivatíva eu rendelet

Több csilliárd forintjába kerül az adófizetőknek

Ez az egyik kedvenc teljesen kamu újságírói mondatom. Rendkívül nagyot üt, különösen, ha például indokolatlan volt az adott állami fellépés, vagy a közvélekedés szerint érdemtelenekre jut nagyon sok pénz.

 
tovább » Címkék: rendőrség büntetésvégrehajtás

1990 és a devizahitelesek

2010.09.13. 23:00 dr.Balthasar

Állítólag 1990-ben nem tartották aggályosnak a bankok, hogy a kormány beavatkozott polgári jogi szerződésekbe, bár annak idején ezt a bankok oldalán tette. Lássuk mi is történt 1990-ben, és miért nem ágáltak a bankok az akkori jogszabály által előírt szerződésmódosítás ellen. Talán azért, mert az elsősorban nem a "bankok", hanem az állam érdekeit szolgálta.

tovább » · 2 trackback Címkék: alkotmánybíróság alkotmányjog polgári jog devizahitel egyoldalú szerződésmódosítás jogtörténet

Nem elírás, a Fidesz tényleg megszünteti a kormánytisztviselők felmentési védelmét

2010.05.26. 19:56 SzitakötŐ

Korábbi bejegyzésemben beszámoltam róla, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló T/45. számú törvényjavaslat értelmében a kormánytisztviselői jogviszony indokolás nélkül megszüntethető lesz pl. a betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolása miatti táppénz, a terhesség, a szülést követő három hónap, a szülési szabadság, a GYES, GYED időszaka, vagy a gyermek hároméves koráig terjedő időszak alatt is.

tovább » Címkék: munkajog felmentés köztisztviselő jogalkotás közszolgálati jog kormánytisztviselő

A jegybank függetlensége - link

2010.05.25. 18:00 dr.Balthasar

Érdekes, hogy a jegybank függetlensége más országokban is aktuális gondolkodás tárgya. A hivatkozott postokban Becker és Posner a FED függetlenségről értekezik. Mindketten a jegybank korlátozott függetlensége mellett érvelnek, amelynek legfőbb garanciája a jegybank tisztségviselőinek elmozdíthatatlansága. Érdemes elolvasni.

Címkék: fed jegybank pénzügyi jog becker posner

Hogyan tervezi a Fidesz lecserélni a köztisztviselői kart?

2010.05.21. 17:30 SzitakötŐ

A kampány során nem sok szó esett arról, hogy a Fidesz mit tervez a köztisztviselői karral. Néhány homályos utalás ugyan elhangzott a bürokrácia-csökkentésről, valamint arról, hogy csökkenni fog a Miniszterelnökség dolgozóinak a száma, de tömeges elbocsátásról nem volt szó. Ahogyan arról sem, hogy az angolszász típusú zsákmányrendszernek megfelelően teljes sorcserét hajtanának végre a központi közigazgatásban, egészen akár ügyintézői szintig lenyúlva. Ezt természeten most sem állította senki, azonban a benyújtott törvényjavaslatokat összeolvasva igen érdekes dolgokra derül fény a kinevezések, és főleg a felmentések terén.

tovább » Címkék: munkajog köztisztviselő bokros csomag jogalkotás közszolgálati jog kormánytisztviselő

Még egyszer a három csapásról

2010.05.17. 18:39 Kisigi
Ahogy ígérték, benyújtásra került a Btk.-módosítás, ami az én várakozásaimhoz képest meglepően visszafogott. Ugyanis arra számítottam, hogy a tavalyi próbálkozáshoz hasonlóan minden szigorítást célzó módosítást belepakolnak a törvénybe, ehhez képest a büntetéskiszabási szabályokat kizárólag a középmérték újbóli bevezetése és a három csapás kodifikálása érinti. Mielőtt nekilátnánk az elemzésnek, mosolyogjunk egyet azon, hogyan határolódnak el szolidan az általuk kreált kevéssé jól sikerült kifejezéstől:
 
Ilyen büntetőpolitikai intézkedés az Egyesült Államok több tagállamában, vagy a szomszédos Szlovákiában már bevezetett, Magyarországon „Három csapás” néven ismertté vált törvény, amelyet több százezer állampolgár aláírásával is támogatott.
 
tovább » · 3 trackback Címkék: büntetőjog büntetéskiszabás jogalkotás három csapás

Ki a jó jogász, avagy jó bíró lenne-e Jakab András?

2010.04.24. 15:18 Kisigi

Jogesetek Magyarázata címmel hiánypótlónak szánt folyóirat jelent meg Jakab András főszerkesztésével. Mindenkinek ajánljuk, mind a koncepció, mind a már megjelent írások figyelemreméltóak. A főszerkesztő maga is közzétett az első számban egy dolgozatot Ki a jó jogász, avagy tényleg jó bíró volt-e Magnaud? címmel. Ebben a szerző amellett érvel, hogy a bíráknak ítélkezésük során figyelembe kell venniük a társadalom általános erkölcsi elvárásait. Ez akár még igaz is lehet, de sajnos Jakab András érvelése nem alkalmas a tétel bizonyítására - ami elég szórakoztató, mivel az írás a folyóirat "Érveléstan - érveléstechnika" c. rovatában jelent meg.

tovább » Címkék: ajánló bíróság jogelmélet jakab andrás

Ki a felelős?

2010.04.11. 21:42 Legal Eagles

 A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 10. § (2) bekezdése szerint a helyi választási iroda vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akik igazolással rendelkeznek.

Ez a szabály a 2007. évi CLXXII. törvény elfogadása óta hatályos. A módosítást 350 igen, 15 nem szavazattal fogadták el. 

 

Címkék: választás jogalkotás voks10

Kötelező olvasmány

2010.04.08. 19:58 Kisigi

A dolgok jelenlegi állása szerint a "három csapás" még idén bekerül a Btk.-ba. Ugyan jelenleg ez alkotmányellenes, de jó eséllyel ez nem lesz leküzdhetetlen akadály, ami viszont megnyitja a lehetőséget arra, hogy amerikai mintára bevezessék a kötelezően alkalmazandó minimumokkal operáló büntetéskiszabási gyakorlatot. Ha valaki úgy gondolja, hogy ez jó ötlet, olvassa el mit mond egy gyakorló bíró: "I was forced by a law that should not have been invoked to impose a five-year prison term"

 

 

Címkék: büntetőjog büntetéskiszabás három csapás

Breakin' rocks in the hot sun

2010.03.21. 23:42 Numerius Negidius

Az index címlapon feltűnt egy blogbejegyzés a burzsuj.blog.hu-ról, a Legmenőbb börtönök címmel. Ebben szerepel a a szentpétervári Kresty Börtön (gondolom, magyarul Kresztij lehet), ahol a 3000 férőhelyen több, mint 10000 rabot tartanak fogva, akikre fejenként 4 m2 mozgástér jut, és hetente negyedórát fürödhetnek. A kommentek között felbukkan a szokásos igény, ami a kommentekben fel szokott bukkanni, miszerint ilyen szigorú bánásmódra lenne szükség Magyarországon is.

tovább » Címkék: alkotmányjog alapjogok büntetésvégrehajtási jog

Let 'em know you're bored

2010.03.20. 14:35 Kisigi

Többen kérdezték tőlünk, hogy mikor írunk a holokauszttagadás büntetendőségét kodifikáló Btk.-módosításról. Egyelőre biztosan nem, és ennek egyszerű oka van: már többször érintettük a kérdést különböző bejegyzésekben (itt, itt és itt), és egy kicsit meguntuk a témát. Ismerve az Alkotmánybíróság utóbbi években kibontakozó elméletileg kevésbé megalapozott, de legalább következetlen gyakorlatát, sajnos számítani lehet arra, hogy nem találják alkotmányellenesnek a tényállást. Ha ez megtörténik, biztosan lesz egy hosszabb bejegyzés. 

Addig is arról, hogy Sólyom Lászlónak a jelképes határozatkra való hivatkozása miért nem szerencsés, itt lehet olvasni, a probléma jogelméleti-politikai filozófiai megközelítése iránt érdeklődők pedig inkább a nálam felkészültebb szerzőket olvassák, pl. őt
 
· 1 trackback Címkék: alkotmánybíróság büntetőjog gyűlöletbeszéd jogalkotás véleménynyilvánítási szabadság

Mióta ünnepeljük március 15-ét?

2010.03.15. 11:59 dr.Balthasar

Ünnepi hangulatban ébredtem ma. Gondoltam utánanézek annak, hogy mióta ünnep március 15-e. Érdekes tényekre akadtam. Először is a jogszabályok szerint az 1848-ra emlékezés sokáig egyet jelentett az 1848. április 11-én elfogadott ún. áprilisi törvények ünneplésével:

1898. évi V. törvény
az 1848. évi törvények megalkotása emlékének ünnepléséről


1. § A nemzet kegyelettel és hálás érzelemmel emlékezvén meg az ország történetében korszakot képező 1848. évi azon törvényhozási alkotásokról, melyekkel az alkotmányos jogok a nemzet minden osztályára kiterjesztettek, a képviseleti alapon nyugvó felelős kormányrendszer behozatott, a közteherviselés általánosittatott, a földbirtok felszabadittatott, a sajtószabadság, a jogegyenlőség s általában a politikai és polgári szabadság magasztos elvei érvényre jutottak.
2. § E törvény 1898. évi ápril hó 11-ik napján lép életbe s végrehajtásával a ministerium bizatik meg.

tovább » · 1 trackback Címkék: március 15 alkotmánybíróság alkotmányjog jogtörténet

Pozitív-e az adóslista?

2010.03.12. 04:00 dr.Balthasar

Ahogy arról az Index is tudósított, az adatvédelmi biztos ellenzi a pozitív adóslistát, amelyet egy magáncég működtetne Magyarországon. Az adatvédelmi biztos célzott arra is, hogy a magánkezdeményezések helyett jobb lenne törvényben szabályozni és az Országgyűlésben megvitatni ezt a kérdést. Nem árulunk zsákbamacskát azzal, hogy jelenleg is az Országgyűlés előtt van a T/6888. számú törvényjavaslat a központi hitelinformációs rendszerről. Azon sem kell meglepődnünk, hogy ezt a törvényjavaslatot ki "fúrta meg": az adatvédelmi biztos. Ez olvasható ki az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának 2009. február 24-én kelt jegyzőkönyvéből.

tovább » Címkék: adatvédelem alkotmányjog adatvédelmi biztos pozitív adóslista

Hagyó-ingatlanok és hitelezők

2010.03.10. 04:00 dr.Balthasar

A hvg.hu információi szerint Hagyó Miklós a gyermekének ajándékozott két, korábban a volt szolcialista főpolgármester-helyettes vagyonnyilatkozatában szereplő ingatlant. A híradások szerint az ingatlannyilvántartási eljárás meg is indult, az átruházások már széljegyen szerepelnek. Jó jogi tanácsadói vannak az ex főpolgármester-helyettesnek? Furmányos megoldás ez? Nézzük: mi a feltételezhető jogi helyzet, felkészült-e a jog az ilyen helyzetek kezelésére.

tovább » Címkék: polgári jog hitelezővédelem fedezetelvonás

Miért szükséges az ügyészség kormány alá rendelése?

2010.02.28. 18:35 Kisigi

Valaha volt egy olyan tervem, hogy végigveszem a pártok választási programjait, és az abban olvasható büntetőpolitikai elképzeléseket szakmai szempontból megpróbálom elemezni. Sajnos a programokból sok mindent meg lehet tudni, de azt biztosan nem, hogy milyen büntetőpolitikát kívánnak folytatni, és mindehhez hogyan tervezik átalakítani a büntető igazságszolgáltatás rendszerét. Az egyetlen érdekességet az MDF-nél találtam:

megerősítendő az Igazságügyminisztérium, ami irányítja és felügyeli az ügyészség munkáját és minőségi jogalkotást készít elő

 

tovább » Címkék: alkotmánybíróság ügyészség alkotmányjog jogalkotás

Investor Relations a Twitteren?

2010.02.26. 21:46 dr.Balthasar

A Legal Blog Watch blogon arról elmélkednek, hogy a Twitteren bonyolított részvényesi kapcsolattartás komoly compliance problémákat okoz azon nyilvános részvénytársaságoknak, amelyek így próbálják tájékoztatni részvényeseiket. Ez nyilvánvaló, tekintettel arra, hogy a Twitteren közzétett üzenetek legfeljebb 140 karakter hosszúak lehetnek. Ez vajmi kevés egy USA-ban praktizáló értékpapír jogásznak ahhoz, hogy egy valamire való disclamert elhelyezzen az üzenetben. Reméljük, majd megoldják ezt a problémát. Addig is marad a tőzsde honlapja.

Címkék: tőzsde értékpapírjog compliance

Ceterum censeo: Pesten nem pereskedtek

2010.02.10. 23:08 dr.Balthasar

Korábbi postban elemezgettem a Pp. 41. § (6) bekezdését célszerűségi/fogyasztóvédelmi szempontból. Most az Alkotmánybíróság is elemezte alkotmányossági szempontból a 808/B/2009. AB határozatban, és csont nélkül elutasította az indítványokat. Az indítványozók szerint (i) a bírósághoz fordulás jogát [Alkotmány 57. § (1) bekezdés] és (ii) a hátrányos megkülönböztetés tilalmát [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés] sértette a vizsgált rendelkezés. Hát ez eszembe sem jutott, bár az Alkotmánybíróság érvelése alapján ez nem is látszik olyan nagy bajnak. Nem gondolom továbbra sem, hogy az Alkotmány szempontjából kell megfogni ezt a problémát (a visszamenő hatállyal, indítvány hiányában, nem foglalkozott az Alkotmánybíróság, és azóta én is hajlok arra, hogy ilyen értelmezés nem foghat helyt). Azt viszont gondolom, hogy a Fővárosi Bíróság, a Pest Megyei Bíróság és a PKKB leterheltsége csökkentésének ez talán gyors, de nem ügyfélbarát eszköze. És hát kiért van a polgári bíróság, ha nem az ügyfélért.
A 317/B/2009. AB határozatban az Alkotmánybíróság a hátrányos megkülönböztetés tilalma szempontjából vizsgálgatta a Gt. 11. § (3) bekezdését. Eszerint a gazdasági társaság társasági szerződését (alapszabályát) közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az érvelés röviden úgy foglalható össze, hogy a jogtanácsos nem ügyvéd és nem is közjegyző, ezért ebből a szempontból a hátrányos megkülönböztetés fel sem merülhet (nem homogén csoport). A jogtanácsosok pedig szorosan kötődnek munkáltatójukhoz, úgyhogy ne akarjanak olyan szerződéseket ellenjegyezgetni (jelentsen ez bármit is, hiszen a jogtanácsosi tvr. semmit nem mond a jogtanácsosi ellenjegyzés tartalmáról, a jogtanácsos pedig ugye nem ügyvéd), amelyekhez munkáltatójuknak (mint alapítónak) semmi köze. Az pedig, hogy semmilyen jogszabály nem tiltja a jogtanácsosok többes foglalkoztatását, igaz ugyan, de ha jobban elmélyedünk az adójogszabályokban, akkor túl sok bátorítás sem jelenik meg e tekintetben a jogalkotó részéről. Mulasztásos alkotmánysértést sem állapított meg az Alkotmánybíróság, mert rossz volt az indítvány (pedig tényleg kissé hiányos a cégeljárásban megvalósuló jogtanácsosi képviseletre vonatkozó szabályozás is). Nem az ország legégetőbb problémája, de tényleg mostohán kezelt gyermeke az igazságügyi kodifikációnak a jogtanácsosi szakma szabályozása. Megérett már az idő a vonatkozó rendelkezések újragondolására.
 

 

Címkék: alkotmánybíróság pp gt kikötött illetékesség jogtanácsos

Yeah, come along here, mister/Come on and let the poor boy be

Tóth Zoltán szerint ha Budaházy Györgyöt képviselőjelöltként indítanák, az nem jelentené azt, hogy kijöhetne az előzetes letartóztatásból, mivel – ahogy fogalmaz – „ha a büntetőeljárás hatálya alatt álló személy hivatalosan is jelöltté válik - azaz összegyűjti az egyéni választókerületben induláshoz szükséges 750 ajánlószelvényt és a választási bizottság nyilvántartásba veszi jelöltként, illetve a területi vagy az országos választási bizottság nyilvántartásba veszi a párt listáját, amelyen képviselő-jelöltként szerepel -, a büntetőeljárás vele szemben nem szűnik meg. És amennyiben előzetes letartóztatását tölti, úgy gyakorlatilag a fogdából kellene kampányolnia.”

Namost a helyzet szerintem inkább a következő:

tovább » Címkék: választás alkotmányjog büntetőeljárás

Ingatlanadó - Hangsúlyok - Befektetés

2010.01.30. 10:22 dr.Balthasar

Az Alkotmánybíróság 756/B/2009. AB határozatának következő részét olvasva ismét felmerült bennem egy gondolat:

Az adóalany adóbevallásában meg tudja adni az ingatlan adatait, az ingatlan megszerzésére egykor fordított összeg nagyságát, a megszerzés évét, vagy azt az összeget, amelyért az ingatlant eladásra felkínálná. Ezzel szemben az „árként általában elérhető” összegről nem lehet az adóbevallásban feltüntetett más adatok bizonyosságához hasonló pontossággal nyilatkozatot tenni, különösen, ha az ingatlant már régebben vásárolták.

Egy lakóingatlan aktuális forgalmi értéke, vagyis a „vagyontárgy eladása esetén (…) árként általában elérhető” pénzösszeg nagysága rendszerint széles — a mindenkori ingatlanpiaci viszonyoktól függő — alkusávban mozog. Egy lakóingatlan árát illetően 10 százalékosnál jóval nagyobb, akár 30-40 százalékos, vagy néha még ennél is nagyobb eltérések sem szokatlanok.

Ezzel implicit módon azt is állítja a Alkotmánybíróság, hogy egy átlagos adózónak az általa tulajdonolt ingatlan piaci értékének megítélése nem egyszerű feladat. Ezzel egytértek. Szerintem ez a helyzet a lakásvásárlás esetén a vevő vonatkozásában fokozottan fennáll, mivel a vevőnek a megvásárolni kívánt ingatlanról még kevesebb információja van, mint az eladónak. Információs aszimmetria ez tehát egy olyan helyzetben, amikor az optimista felmérések szerint az átlagos adózó egy Budapest központi részén található garzonlakásért átlagos  havi bérének nyolcvannégyszeresét (84!) fizeti ki (szerintem többet). Ráadásul a vevők nagy része (ha nem mind) mindeközben meg van győződve arról, hogy  élete legjobb befektetése lakásának megvásárlása (még akkor is, ha azt részben devizahitelből vette).

Ezzel szemben, ha az átlagos adozó az átlagos havi fizetésének 1/12 részéért vesz egy nagybank által forgalomba hozott, OBA (állam) által garantált, fix kamatozású, 2 éves futamidejű kötvényt, akkor a jogalkotó kötelezően elolvastatja vele ezt, meg ezt, és még azt a néhány száz oldalt, amely ezen az oldalon található, és amelynek nagy részét jóváhagyta egy erre feljogosított hatóság. Sőt kitöltetik vele ezt a tesztet (legalábbis egy részét) is, hogy jól meggondolta-e, hogy mit csinál.

Szükségesség - arányosság - alkalmasság.

Címkék: ingatlanadó mifid magánautonómia befektetővédelem bszt.

Eb ura fakó, Budapesten nem pereskedtek

2009.07.19. 16:30 dr.Balthasar

A szerződő felek eddig nagy szabadsággal választhatták meg, hogy egyes ügyeikben felmerült jogvitájukra melyik (budapesti vagy vidéki) bíróság illetékességét kívánják kikötni. Mostantól nem így lesz. Főleg nem Budapest vonatkozásában. Mit is lépett a jogalkotó?

tovább » Címkék: pp illetékesség magánautonómia kikötött illetékesség

A jogos védelem új szabályai

2009.07.16. 17:06 Kisigi

Ugyan volt egy erre vonatkozó meggondolatlan ígéretem még az év elején, de valójában soha nem volt kedvem a jogos védelem megváltozott szabályairól külön bejegyzést írni. Azonban az elmúlt napokban két családtagom is feltette nekem a kérdést, hogy most akkor tényleg le lehet-e lőni a betörőt, amiből én azt szűrtem le, hogy nem igazán sikerült pontosan tájékoztatni a közvéleményt a módosuló szabályokról.

A probléma ott kezdődhetett, hogy a Tényekben lement egy riport a jogos védelem új szabályairól. Ebben hangzott el az, hogy a jövőben ha valaki otthonában jogosan tart éles lőfegyvert, és lelövi a betörőt, nem büntethető. Ez így ebben a formában nem igaz - és nem csupán azért, mert a jogos védelem megállapíthatósága szempontjából teljesen közömbös, hogy az elkövető engedéllyel vagy anélkül tartotta-e otthon a fegyvert. Ha nem volt engedélye, akkor is jogos védelmi helyzetben cselekedett, legfeljebb majd elkaszálják lőfegyverrel és lőszerrel visszaélésért.

tovább » · 2 trackback Címkék: büntetőjog jogos védelem

Ride, Lou, ride

Történt itt a múlt héten egy és más a mindig izgalmas jogi kérdéseket feszegető Magyar Gárda ügyeiben, ezért aztán megpróbáljuk egy kicsit tisztázni a dolog jogi hátterét. Azt előrebocsátom, hogy igen kevés, mondhatni semmilyen írásos dokumentummal nem rendelkezem, tehát ami most következik, az körülbelül sajtóhírek alapján végzett tippelgetés arról, hogy ki mit is akarhatott itt. Ez persze azzal is jár, hogy egy kicsit meg kell próbálnunk a rendőrök agyával gondolkodni, ami sokszor nem egyszerű, sem a laikus, sem a kizárólag a jogvédelmi takarmányból álló diétán felnevelt magyar jogászok számára.

tovább » Címkék: rendőrség alkotmánybíróság magyar gárda gyülekezési jog alapjogok