Mióta ünnepeljük március 15-ét?

Ünnepi hangulatban ébredtem ma. Gondoltam utánanézek annak, hogy mióta ünnep március 15-e. Érdekes tényekre akadtam. Először is a jogszabályok szerint az 1848-ra emlékezés sokáig egyet jelentett az 1848. április 11-én elfogadott ún. áprilisi törvények ünneplésével:

1898. évi V. törvény
az 1848. évi törvények megalkotása emlékének ünnepléséről


1. § A nemzet kegyelettel és hálás érzelemmel emlékezvén meg az ország történetében korszakot képező 1848. évi azon törvényhozási alkotásokról, melyekkel az alkotmányos jogok a nemzet minden osztályára kiterjesztettek, a képviseleti alapon nyugvó felelős kormányrendszer behozatott, a közteherviselés általánosittatott, a földbirtok felszabadittatott, a sajtószabadság, a jogegyenlőség s általában a politikai és polgári szabadság magasztos elvei érvényre jutottak.
2. § E törvény 1898. évi ápril hó 11-ik napján lép életbe s végrehajtásával a ministerium bizatik meg.

Majd 1927-ben a nemzet ráébredt arra, hogy ez így nincsen jól. Nem helyes az, hogy az áprilisi törvények szentesítését ünnepli az ország. Legyen inkább március 15-e, amiről Kossuth Lajos így emlékezett meg: "egy kis pesti lárma". Ezért megszületett a napjainkban is hatályos törvény:

1927. évi XXXI. törvény
március tizenötödikének nemzeti ünneppé nyilvánításáról


A magyar nemzet balsorsában, súlyos megpróbáltatásai közepette hálás kegyelettel emlékezik meg az 1848. esztendő március tizenötödikéről. Izzó hazaszeretetükben e napon tettek hitvallást a nemzet dicső fiai az alkotmányos szabadság és jogegyenlőség fenkölt eszméi mellett és szent lelkesedésükkel áthatva az egész nemzetet, az ezeréves hazának az új idők szellemében való fejlődéséhez irányt jelöltek.
E nap szellemében valósultak meg azok a korszakot jelentő törvényhozási alkotások, amelyek az alkotmányos jogokat a nemzet minden osztályára kiterjesztették.
Abból a célból, hogy a nemzet e nap dicső hagyományaiból merítsen hitet, erőt és reményt egy jobb kor bekövetkezéséhez:
A törvényhozás - a nemzet kezdettől fogva önként megnyilvánult közérzületét követve -
1. § március hó tizenötödik napját nemzeti ünneppé nyilvánítja.
2. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és életbelépésével az 1898. évi V. törvénycikknek április hó 11-ikét nemzeti ünneppé nyilvánító rendelkezése hatályát veszti.
E törvényt a minisztérium hajtja végre.

Érdekes, hogy a törvények mennyire tükrözik egy nép "lelkiállapotát". Míg a 1898-as törvényben a nemzet "kegyelettel és hálás érzelemmel", mondhatni büszkén és sikereinek tudatában emlékezik, addig 1927-ben már nagy hangsúlyt kap, hogy az emlékezésre "balsorsában, súlyos megpróbáltatásai közepette hálás kegyelettel" kerül sor, reménykedve egy "jobb kor" bekövetkeztében. Ráadásul a törvény e jobb korban reménykedve - talán érezve az alkotmányos jogok közelgő megnyirbálását - kisebb hangúlyt helyez 1848-nak a politikai és polgári jogok, a jogegyenlőség és a sajtószabadság kierjesztésében játszott kitüntetett szerepére.

Ez a törvény sem maradhatott érintetlen. A 4/2006. (II. 15.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a módosító (hatályon kívül helyező) törvényi rendelkezések megsemmisítése nem érinti a megsemmisített törvénnyel módosított (megváltoztatott, hatályon kívül helyezett) törvények - és a megsemmisített törvényi rendelkezések által a jogrendszerben végrehajtott más változások, módosítások, különösen a hatályon kívül helyezések - érvényességét. Így került sor az ún. deregulációs törvény elfogadására, amely módosította az 1927. évi XXXI. törvény 2. §-át úgy, hogy abból törölte az "és életbelépésével az 1898. évi V. törvénycikknek április hó 11-ikét nemzeti ünneppé nyilvánító rendelkezése hatályát veszti" szövegrészt. Így tényleg szebb és összhangban van a jogállamisággal.

· 1 trackback Címkék: március 15 alkotmánybíróság alkotmányjog jogtörténet

A bejegyzés trackback címe:

https://legaleagles.blog.hu/api/trackback/id/tr561840880

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Nemzeti Múzeum - Jókai tér - Városháza - Március 15. tér - Lánchíd, pesti hídfő - Bajcsy-Zsilinszky út - Hősök tere 2010.03.15. 19:40:23

Tavaly még spontán ötlet volt, hogy bicajjal nézzek körül az ünneplő városban, idén már korábban elhatároztam, ráadásul fényképezőgépet is vittem magammal. Szándékomban állt minél több rendezvény meglátogatása, már amennyire lehetséges volt. Az eredmén...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

unknown_blogger · http://www.tulajdonkeppen.blog.hu 2010.03.15. 17:19:35

1849 márciusában már ünnepeltek Debrecenben. Persze akkor még nem volt a dolog törvényerőre emelve, de ünneplés már volt.

Megfigyelo 2010.03.15. 19:00:27

Az "áprilisi törvényeket" nem 1848. áprili 11-én fogadták el, hanem akkor "szentesítette" (írta alá) az uralkodó. (Ha már valaki jogtörénettel foglalkozik, akkor tegyen ezek között különbséget.)

varasd 2010.03.15. 19:05:06

Kósa Lajos persze nagyon furcsákat mondott megint ebben az ügyben is:
basahalom.blog.hu/2010/03/15/szonoki_csusszanasok
Bánffy Dezső miniszterelnök követője lett. Haha!

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2010.03.15. 20:37:02

Agytorzulás rulez. Ki ne hagyjátok az ilyen hozzászólásokat a nemzeti ünnepen, mint ez a kósázós.

retekvári 2010.03.15. 22:00:26

Az érvényesség-hatályosság dolgot azért különítsük el egymástól élesen. Megsemmisíteni az AB jogosult, ha alkotmányellenesnek talál egy jogszabályt, ez az érvényességet érinti (meg persze a hatályt is).

A dereguláció viszont a hatállyal van összefüggésben. Röviden, nem a módosító jogszabály tartja kívül a jogrendszeren az eredeti szöveget, hiszen az a hatálybalépéssel már elvégezte a dolgát, a módosítás abban az időpillanatban beépült az alapjogszabályba, ezért a módosító jogszabályt akár már a következő napon hatályon kívül lehet helyezni (máig megdöbbent, hogy még képzett jogászok is azt a következtetést vonják le abból, ha egy módosító jogszabály végén az van, hogy "a hatálybalépését követő napon hatályát veszti", hogy visszaáll az eredeti állapot, és olyan mintha nem is lett volna módosítás.)

Annyi összefüggés persze van, hogy pont a módosító jogszabály e jellege miatt az AB adott esetben nem a módosító jogszabályt semmisíti meg, hanem az alapjogszabály kérdéses részeit.

Numerius Negidius 2010.03.15. 22:58:00

retekvári: azért a hatályosság ennél szerintem egy hangyányival bonyolultabb kérdés, csak hajlamosak vagyunk leegyszerűsíteni. pl. ha X jogszabályt módosítja A jogszabály, hatályon kívül helyezik A jogszabályt, utána X jogszabály A jogszabállyal módosított szövegét módosítja B jogszabály, B jogszabályt nem helyezzük hatályon kívül, X jogszabály B jogszabállyal módosított szövegét az Alkotmánybíróság megsemmisíti, akkor mi a hatályos szöveg?

retekvári 2010.03.15. 23:46:34

@Numerius Negidius: A dereguláció nem kötelezettség, csupán lehetőség a jogrendszer tehermentesítésére a hatályos, de rendeltetésüket már betöltött, így pl. a módosító jogszabályoktól. Tehát ha B jogszabályt nem is deregulálták, egyszeri aktusként akkor is betöltötte rendeltetését, fő normatartalma vonatkozásában "kiürült". Tehát ha az AB megsemmisíti az alapjogszabálynak a B jogszabállyal módosított szövegét, akkor az, hogy a B jogszabályt nem deregulálták, irreleváns, pont az egyszeri aktus jelleg miatt.

Amúgy tényleg nem olyan egyszerű a helyzet, mert pl. az AB a decemberi, Jat.-ot megsemmisítő határozatában már azt mondja, hogy "a módosító törvények rendelkezéseik hatálybalépésével el is tűnnek a hatályos jogból". Ez meg nyilván nonszensz álláspont, hiszen kifejezett rendelkezés hiányában még a módosító jogszabály sem helyezi magát hatályon kívül automatikusan.

Numerius Negidius 2010.03.16. 22:21:47

@retekvári: ismerem ezt az álláspontot, de elég sok mindent fel lehet vele szemben is hozni.
1, nem az X törvény 3. §-át semmisíti meg az AB, hanem az X. törvény 3. §-át azzal a tartalommal, amit B jogszabály beletett. miért semmisül meg vele X. § korábbi tartalma is? (ellenérv, gondolom: X. § korábbi tartalma már nem hatályos, mert B törvény a módosítással hatályon kívül helyezte)
a hatályon kívül helyezés azt jelenti, hogy már nem lehet alkalmazni, hiszen a hatály azt jelenti, hogy lehet alkalmazni. csakhogy nem igaz az, hogy nem alkalmazunk hatályon kívül helyezett jogszabályokat - lásd pl. Btk. 2. §.
ha mondjuk az AB holnap hatályon kívül helyezi a Btk. 166-ot, akkor holnaptól a megsemmisítés előtti emberölések sem büntethetők?
2, ha egyszeri aktus a hatálybalépés, akkor voltaképpen miért lenne normatív? ha viszont nem normatív, akkor mit keres a jogszabályban? ellenben ha mégis normatív, akkor hogy "ürülhet ki"?
3, ha feltesszük, hogy az a mondat, hogy "e jogszabály ekkor meg ekkor lép hatályba", normatív, akkor a fenti példában B jogszabály miért nem fejt ki joghatást X jogszabály B jogszabállyal megállapított tartalmának megsemmisítése után? (és akkor még a példa megcsavarható azzal, ha mondjuk A jogszabály is hatályos még).

szóval logikus ez az új modell, meg minden, de hagy maga után megválaszolatlan kérdéseket szerintem.

retekvári 2010.03.17. 15:11:53

@Numerius Negidius: Természetesen a módosító jogszabály is normatív aktus, de ettől még lehet egyszeri hatást kifejtő. A normatív ellentéte ugyanis nem az egyszeri, hanem az EGYEDI aktus, még ha úgy is tűnik, hogy ez csak játék a szavakkal. A hatálybalépést követően azonban a normativitása az alapjogszabályba beépülve, azon keresztül érvényesül.

Mint ahogy pont a Btk. 2. §-a is mutatja, a hatály és az alkalmazhatóság korántsem egymást fedő fogalmak, de pl. sok átmeneti rendelkezés is éppen azt eredményezi, hogy hatálytalan jogszabályokat kell alkalmazni, a hatályos pedig adott esetben még nem alkalmazható. Nincs ebben semmi különös, de ez nem is kapcsolódik feltétlenül szorosan a témához.

Az emberölés tényállása helyett vegyünk egy reálisabbat, holokauszttagadás.:) Ha pl. az AB majd szeptemberben megsemmisíti a vonatkozó szakaszt, akkor csakis attól függ, hogy az április és szeptember között elkövetett bűncselekmények büntethetők-e, hogy visszamenőleges hatállyal semmisíti-e meg vagy sem.

Szerintem pont a példa "megcsavarása" a végén mutat rá arra, hogy miért vezetne képtelen eredményre a másik álláspont. Ha tehát A módosító jogszabály is hatályos, és B is, és nem a módosító jogszabály egyszeri aktus jellegét valljuk, hanem (nem tudok jobb szót rá) "tartós" jellegét, akkor mi az alapjogszabály hatályos szövege? Hiszen mindkét módosító hatályban van. Lex posteriori? Kisegítő elvként sem szívesen hivatkozom rá, állandó jelleggel való alkalmazása pedig egyenesen a jogbiztonságot veszélyezteti.

Numerius Negidius 2010.03.18. 00:00:10

@retekvári: elnézést, elírás volt, egyedit akartam volna oda.
és úgy érteném a dolgot, hogy a módosító jogszabály tartalma nem az, amit a módosított jogszabályba beiktat, hanem azok a mondatok, hogy "a 13. § helyébe a következő rendelkezés lép", "a 13. § (3) bekezdésében a "másik" szövegrész hatályát veszti". az idézőjelek között bármi lehet, az a módosító jogszabálynak nem része.
ha ezek a hatályba lépés napján nulla óra nulla perckor kifejtik joghatásukat, és ahogy mondod, beépülnek, akkor ebben mi a normatív?*

ezt a hatály nem egyenlő alkalmazhatóság dolgot is hallottam már, de tényleg érdekelne, hogy akkor ha a hatály (mármint az időbeli) nem azt jelenti, hogy mikortól/meddig alkalmazható a jogszabály, akkor mit?
mindenesetre most e vita kapcsán megnéztem ezt Jakab András: A magyar jogrendszer szerkezete című könyvét - merthogy róla tudtam, hogy elválasztja a hatályt és az alkalmazhatóságot, meg arra gondoltam, hogy talán te is valami ilyesmire gondolsz. azt mondja: az időbeli hatály azt jelenti, hogy mikor elkövetett cselekmény nyomán áll be a jogkövetkezmény. utána azt mondja, hogy az alkalmazhatóság azt jelenti, hogy a normatív aktusban található normatív rendelkezésből egyedi aktusban található egyedi rendelkezésre következtetünk. hát szerintem ha azt van a jogszabályban. hogy "ha A cselekmény, akkor X jogkövetkezmény", majd utána a bíró azt mondja, hogy "konkrét a cselekmény=jogszabályi A cselekmény, ezért a jogszabályi X jogkövetkezmény a jelen ügyben a konkrét x jogkövetkezmény", akkor abból nekem az jön ki, hogy a hatály és az alkalmazhatóság az ugyanaz - mindez egy olyan szerzőtől, aki hangsúlyosan el akarja választani a kettőt. érzékelem a különbséget, de nem tudnám megfogalmazni, és úgy látom, másnak sem megy.

a holokauszttagadás kapcsán azért utalnék a Btk. 2. §-ra - "2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje."
ebből nekem nem úgy tűnik, mintha az AB ex nunc/ex tunc döntésének lenne relevanciája - de oké, ez egy ilyen büntetős specialitás.

pedig a lex posteriori van a dolog mögött, de nyilván azzal, hogy a kétezres évek előtti modellben a dereguláció arra irányult, hogy mindig csak a legutolsó módosító jogszabály legyen hatályban.

*ezzel szemben nyilván azzal lehet érvelni, hogy a módosító jogszabály tartalma nem csak annyi, hogy x rendelkezés helyébe y lép, hanem az y rendelkezés mint olyan, ez viszont azzal az következménnyel is jár, hogy a - pl. technikai dereguláló jogszabály de materiae ki akarja küszöbölni a legi priorit.

retekvári 2010.03.19. 00:12:33

@Numerius Negidius: Az időbeli hatály formális, klasszikus fogalma valóban egyet jelent az alkalmazhatósággal. De mint a Btk. 2. §-ából, vagy pl. egy olyan átmeneti rendelkezésből, amely kimondja, hogy az új szabályt csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni (amelyből egyenesen következik, hogy a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban végig a korábbi, immár hatálytalan rendelkezést kell alkalmazni), kiderül, hogy azért mégsem ugyanaz a kettő. Kétségtelenül igaz a megállapításod, hogy így pedig senki nem tud korrekt fogalmat adni magára a hatályra, de ettől nekem nem lesznek álmatlan éjszakáim.:)

Így átgondolva, a holokauszttagadással kapcsolatban valóban igazad van, hiszen ha az AB ex tunc hatállyal semmisíti meg a tényállást, akkor azért nem büntehető mert olyan, mintha sosem lett volna hatályban, ha pedig ex nunc hatállyal, akkor meg a Btk. 2. §-ának második mondata miatt.

Számomra a normativitás és az alapjogszabályra való egyszeri hatás kifejtése nem áll olyan szöges ellentétben, hiszen a normativitás csak annyit jelent, hogy általános magatartásszabályt határoz meg, ami még módosító jogszabály esetén sem vitatható, attól függetlenül, hogy egyszeri hatást fejt ki vagy sem. Csak éppen ez a normativitás a hatálybalépést követően az alapjogszabályon át "sugárzik" kifelé.

Amúgy még a korábbi álláspont szerint sem lenne elég az utolsó módosítót hatályban tartani, hiszen az egyes módosítók az alapjogszabálynak különböző részeit módosíthatják, így a korábbi módosítókból is csak azokat és csakis azokat kellene hatályon kívül helyezni, amit az újabb módosító is bemódosít. Ez azért elég komoly jogalkotói munka (nem is hiszem, hogy mindig lehetséges), nem mintha ez bármiben befolyásolná az új álláspont dogmatikai helyességét.:)Azt hiszem, már mindketten leírtunk mindent pro és contra, innentől kezdve már csak hitvita.:)

Numerius Negidius 2010.03.21. 22:56:54

@retekvári: igen, én is azt hiszem, hogy már mindent leírtunk:)

süti beállítások módosítása