Ceterum censeo: Pesten nem pereskedtek

2010.02.10. 23:08 dr.Balthasar

Korábbi postban elemezgettem a Pp. 41. § (6) bekezdését célszerűségi/fogyasztóvédelmi szempontból. Most az Alkotmánybíróság is elemezte alkotmányossági szempontból a 808/B/2009. AB határozatban, és csont nélkül elutasította az indítványokat. Az indítványozók szerint (i) a bírósághoz fordulás jogát [Alkotmány 57. § (1) bekezdés] és (ii) a hátrányos megkülönböztetés tilalmát [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdés] sértette a vizsgált rendelkezés. Hát ez eszembe sem jutott, bár az Alkotmánybíróság érvelése alapján ez nem is látszik olyan nagy bajnak. Nem gondolom továbbra sem, hogy az Alkotmány szempontjából kell megfogni ezt a problémát (a visszamenő hatállyal, indítvány hiányában, nem foglalkozott az Alkotmánybíróság, és azóta én is hajlok arra, hogy ilyen értelmezés nem foghat helyt). Azt viszont gondolom, hogy a Fővárosi Bíróság, a Pest Megyei Bíróság és a PKKB leterheltsége csökkentésének ez talán gyors, de nem ügyfélbarát eszköze. És hát kiért van a polgári bíróság, ha nem az ügyfélért.
A 317/B/2009. AB határozatban az Alkotmánybíróság a hátrányos megkülönböztetés tilalma szempontjából vizsgálgatta a Gt. 11. § (3) bekezdését. Eszerint a gazdasági társaság társasági szerződését (alapszabályát) közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az érvelés röviden úgy foglalható össze, hogy a jogtanácsos nem ügyvéd és nem is közjegyző, ezért ebből a szempontból a hátrányos megkülönböztetés fel sem merülhet (nem homogén csoport). A jogtanácsosok pedig szorosan kötődnek munkáltatójukhoz, úgyhogy ne akarjanak olyan szerződéseket ellenjegyezgetni (jelentsen ez bármit is, hiszen a jogtanácsosi tvr. semmit nem mond a jogtanácsosi ellenjegyzés tartalmáról, a jogtanácsos pedig ugye nem ügyvéd), amelyekhez munkáltatójuknak (mint alapítónak) semmi köze. Az pedig, hogy semmilyen jogszabály nem tiltja a jogtanácsosok többes foglalkoztatását, igaz ugyan, de ha jobban elmélyedünk az adójogszabályokban, akkor túl sok bátorítás sem jelenik meg e tekintetben a jogalkotó részéről. Mulasztásos alkotmánysértést sem állapított meg az Alkotmánybíróság, mert rossz volt az indítvány (pedig tényleg kissé hiányos a cégeljárásban megvalósuló jogtanácsosi képviseletre vonatkozó szabályozás is). Nem az ország legégetőbb problémája, de tényleg mostohán kezelt gyermeke az igazságügyi kodifikációnak a jogtanácsosi szakma szabályozása. Megérett már az idő a vonatkozó rendelkezések újragondolására.
 

 

Címkék: alkotmánybíróság pp gt kikötött illetékesség jogtanácsos

A bejegyzés trackback címe:

http://legaleagles.blog.hu/api/trackback/id/tr121748080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.