Tóth Zoltán szerint ha Budaházy Györgyöt képviselőjelöltként indítanák, az nem jelentené azt, hogy kijöhetne az előzetes letartóztatásból, mivel – ahogy fogalmaz – „ha a büntetőeljárás hatálya alatt álló személy hivatalosan is jelöltté válik - azaz összegyűjti az egyéni választókerületben induláshoz szükséges 750 ajánlószelvényt és a választási bizottság nyilvántartásba veszi jelöltként, illetve a területi vagy az országos választási bizottság nyilvántartásba veszi a párt listáját, amelyen képviselő-jelöltként szerepel -, a büntetőeljárás vele szemben nem szűnik meg. És amennyiben előzetes letartóztatását tölti, úgy gyakorlatilag a fogdából kellene kampányolnia.”

Namost a helyzet szerintem inkább a következő:

Van az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény. Abban van egy 5. § (1) bekezdés, amely szerint a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. Van aztán a 7. § (2) bekezdése: A képviselőválasztáson jelöltként igazolt személyt a 5. §-ban szabályozott mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha képviselő lenne, a mentelmi jog felfüggesztéséről azonban nem az Országgyűlés, illetőleg annak Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága, hanem az Országos Választási Bizottság határoz.


Fülembe forró ólmot öntsetek, legyek az új, énekes Vazul, ha ez nem azt jelenti, hogy a jelöltként igazolt személlyel szemben nem lehet büntetőeljárást folytatni, és ezen belül kényszerintézkedést alkalmazni (mint például előzetes letartóztatást). És hogy ki a jelöltként igazolt személy? Van egy olyan is, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, aholis az 55. § (1) bekezdés azt mondja, hogy a jelölő szervezet, a jelölt, illetőleg a lista bejelentéséről a választási iroda, nyilvántartásba vételéről a választási bizottság igazolást ad ki.

Tehát ha emberünk összeszedte a kopogtatócédulákat, és leadta, és a választási bizottság ezt igazolta, akkor őt megilleti a mentelmi jog. Van is neki erről pappirja, ez a bizonyos igazolás. És akkor ő ezt így megmutatja a rendőrnek, vagy az ügyésznek, aki erre lemegy alfába, és a sötét szemhéjára szerelt fehér vetítővásznon megjelenik neki a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 552. §-a, mégpedig egyszer az (1) bekezdés, aszondja, hogy ha a büntetőeljárás során adat merül fel arra, hogy a terhelt mentességet élvező személy, az eljárás felfüggesztése mellett indítványozni kell a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult döntését. Az indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, valamint magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő. Tettenérés esetén az indítványt haladéktalanul elő kell terjeszteni. No meg a (2) bekezdés: ha az indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította, az eljárást meg kell szüntetni. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás ilyen okból történő megszüntetése nem akadálya annak, hogy a személyes mentesség megszűnését követően a büntetőeljárást lefolytassák.

Tehát mit csinál? Eljárás felfüggeszt, írja levél OVB, hogy lécike. Aztán az OVB vagy kiad, vagy nem kiad. És így.

Mindebben egyébként a legérdekesebb, hogy miért is mondhatta ez Tóth Zoltán. Szerintem ez egy jellegzetes jogászbetegség – különösen ügyvéd doktormestereknél figyelhető meg – hogy ha kérdés van, akkor azonnal izomból mondásnak kell lennie, mert különben elmegy az ügyfél, vagy nem tudom. Mindenesetre jogszabályt érdemes nézegetni, médiának meg nem kell nyilatkozni, mert csak kár lesz érte.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.