Ingatlanadó - Hangsúlyok - Befektetés

2010.01.30. 10:22 dr.Balthasar

Az Alkotmánybíróság 756/B/2009. AB határozatának következő részét olvasva ismét felmerült bennem egy gondolat:

Az adóalany adóbevallásában meg tudja adni az ingatlan adatait, az ingatlan megszerzésére egykor fordított összeg nagyságát, a megszerzés évét, vagy azt az összeget, amelyért az ingatlant eladásra felkínálná. Ezzel szemben az „árként általában elérhető” összegről nem lehet az adóbevallásban feltüntetett más adatok bizonyosságához hasonló pontossággal nyilatkozatot tenni, különösen, ha az ingatlant már régebben vásárolták.

Egy lakóingatlan aktuális forgalmi értéke, vagyis a „vagyontárgy eladása esetén (…) árként általában elérhető” pénzösszeg nagysága rendszerint széles — a mindenkori ingatlanpiaci viszonyoktól függő — alkusávban mozog. Egy lakóingatlan árát illetően 10 százalékosnál jóval nagyobb, akár 30-40 százalékos, vagy néha még ennél is nagyobb eltérések sem szokatlanok.

Ezzel implicit módon azt is állítja a Alkotmánybíróság, hogy egy átlagos adózónak az általa tulajdonolt ingatlan piaci értékének megítélése nem egyszerű feladat. Ezzel egytértek. Szerintem ez a helyzet a lakásvásárlás esetén a vevő vonatkozásában fokozottan fennáll, mivel a vevőnek a megvásárolni kívánt ingatlanról még kevesebb információja van, mint az eladónak. Információs aszimmetria ez tehát egy olyan helyzetben, amikor az optimista felmérések szerint az átlagos adózó egy Budapest központi részén található garzonlakásért átlagos  havi bérének nyolcvannégyszeresét (84!) fizeti ki (szerintem többet). Ráadásul a vevők nagy része (ha nem mind) mindeközben meg van győződve arról, hogy  élete legjobb befektetése lakásának megvásárlása (még akkor is, ha azt részben devizahitelből vette).

Ezzel szemben, ha az átlagos adozó az átlagos havi fizetésének 1/12 részéért vesz egy nagybank által forgalomba hozott, OBA (állam) által garantált, fix kamatozású, 2 éves futamidejű kötvényt, akkor a jogalkotó kötelezően elolvastatja vele ezt, meg ezt, és még azt a néhány száz oldalt, amely ezen az oldalon található, és amelynek nagy részét jóváhagyta egy erre feljogosított hatóság. Sőt kitöltetik vele ezt a tesztet (legalábbis egy részét) is, hogy jól meggondolta-e, hogy mit csinál.

Szükségesség - arányosság - alkalmasság.

Címkék: ingatlanadó mifid magánautonómia befektetővédelem bszt.

A bejegyzés trackback címe:

http://legaleagles.blog.hu/api/trackback/id/tr811714205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Caracalla 2010.02.01. 07:40:06

Pár hónapja számoltam ki, hogy az albérlet díjának nagyságához képest mekkora (hány hónapi) az adott lakás ára, több száz jött ki (ami talán jobb mutató az átlagos bérnél).

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a lakás egy egyáltalán nem diverzifikált és rendkívül kevéssé mobil befektetés, mint ahogy azt mostanában sokan megtanulták.

kalamari987 2010.02.01. 12:18:13

Nem albérlet, ha már jogászok vagyunk, akkor szinte biztos, hogy bérletről van szó (albérlő egyenlő bérlő bérlője). 84 havi kifejezetten kevés szerintem, az pont hét év, nem tudom milyen hozammal számolnak az ingatlanalapok (mondjuk 8-10% Magyarországon a kockázatok miatt az üzleti ingatlan esetében, máshol talán kisebb is lehet a yield), de szerintem messze 120 havi (10 év) fölött kéne legyen.

Numerius Negidius 2010.02.08. 01:01:39

de azért ezzel az van, hogy Mo. jelenlegi állapotában feltehető, hogy egy átlagember sokkal inkább tisztában van azzal, hogy mi egy lakás, mennyit ér, mit kell vele csinálni, mint azzal, hogy mi egy fix kamatozású kötvény...
a másik pedig, hogy a lakáspiacon a tipikus helyzet, hogy az eladó is egy olyan valaki, aki pont annyira ért hozzá, mint a vevő.

dr.Balthasar · http://legaleagles.blog.hu/ 2010.02.10. 21:58:18

@Numerius Negidius: Na igen, ebben is van valami. Szerintem az eladó azért többet tud a vevőnél, persze ezt a Ptk. az együttműködési kötelezettség/szavatosság körben kezeli. Az viszont, hogy Mo. jelen állapotában egy átlagember mivel van tisztában, nem merek állást foglalni.